Game of Thrones - A harmadik évad

Végre felhoztam magam a Trónok harcával és amennyire döcögősen indult a "kapcsolatunk", annyira megszerettem a harmadik évad végére a sorozatot és a sztorit is. Bevallom, hogy az első évadban kifejezetten nem szerettem a sorozatot, ugyanis teljesen megegyezett a könyvvel, még a párbeszédek is egytől-egyik azonosra sikerültek. Mivel a könyv elolvasása után rögtön belekezdtem, az első évadot nagyon untam. Azonban nem adtam fel és folytattam a másodikkal, de meggyőzni akkor sem tudtak igazán, úgyhogy elhagytam a könyvet és a harmadik évadnak már teljesen ismeretlenül vágtam neki. Az évad eleje lassan indult, de aztán felpörögtek az események és a karakterizációval egyre jobban megkedveltem egyes szereplőket és lassan, de biztosan a sorozatot is nagyon megkedveltem. Spoileresen folytatom!

Talán az zavart a legjobban, hogy nem izgatott kié lesz a trón, viszont a harmadik évadban egyértelműen Danynek drukkoltam. Hihetetlen, hogy milyen változáson ment keresztül az évadok során és az ijedt kislányól egy erős uralkodónő lett. Ráadásul jönnek a jégzombik, vagy milyen lények is, akik még jól megkavarhatják az erőviszonyokat. A Lannisterek sem fogják odaadni a trónt senkinek csak úgy és Királyvártól mindenki messze van egyenlőre.A trón megszerzése tehát nem lesz senkinek sétagalopp az biztos és az írók a főbb szereplőkkel sem bánnak éppen kesztyűs kézzel, ezt a finálé előtti rész tökéletesen mutatja. Joffrey-t és Margeriet gonoszkodásban nem kell félteni és az esküvőjük után még erősebbek és kegyetlenebben lesznek. Már alig várom, hogy ők is felmutassanak valamit.

Az évad kilencedik részét feltétlenül meg kell említeni, mert bár tudtam, hogy Catelyn és Rob halálával fog végződni, mégis megrázó epizód volt. Egyikük halála sem viselt meg igazán Robot kifejezetten nem szerettem, nem tudom miért, egyszerűen idegesített a hapsi, úgyhogy kicsit örülök, amiért nem látjuk többet. Az anyjával nem volt semmi bajom, de nem tartozott a kedvenc szereplőim közé, ezért sírni sem fogok utána. Aryat viszont iszonyatosan sajnáltam a részben, hiszen annyira közel került az anyjához és a bátyjához, de ő ezt nem tudta, mert menekülnie kellett, mielőtt találkozhatott volna velük. Jon Snow száláról érdemes még megemlékezni, ugyanis elég nagy fordulatot vett azóta, hogy fogságba ejtették, ugyanis összejött a foglyul ejtőjével. Ygritte zseniális karakter lett, nagyon bírtam a beszólásait, szerintem a legjobb új szereplő lett az évadban.

Értékelés: 7/10
Még mindig nem vagyok hardcore Trónok harca rajongó, de már sokkal jobban élvezem a részeket, mint a sorozat elején. Hihetetlen, hogy ezt mondom, de várom már a negyedik évadot, hogy tovább folytatódjon a harc és jöjjenek az új szereplők, illetve hulljanak a régiek. A sorozat egyik nagy erénye, hogy nem szívbajosak a készítők és simán kinyírják a fontosabb karaktereket is. A sorozatot pedig tudom ajánlani, amennyiben valaki még nem tette meg.

Read More

Sherlock - 3x03 His Last Vow

A harmadik évad utolsó részére kicsit összekaptál magukat az írók és voltak olyan részek, amelyek arra a Sherlock-ra emlékeztettek, amit megszerettem, de az évad ezzel együtt is nagy csalódás volt számomra. Egyik részben sem nyomoztak igazán, az évadzáróban volt valami nyomozgatás, de ez még mindig édeskevés. Ehelyett a magánélet bemutatásával voltak elfoglalva és még az évadvégi cliffhanger sem tudott igazán megmozgatni és nem fogom annyira várni a következő évadot, mint anno ezt. Spoileresen folytatom!

A rész Sherlock függőségével kezdődött, ami nem kötött le és már a leállításánál gondolkoztam, amikor érdekes fordulatot vettek a dolgok. Kiderült ugyanis, hogy Mary nem az, akinek mutatta magát. Ezen a csavaron nagyon meglepődtem, mert semmilyen előjele nem volt, és kezdtem reménykedni, hogy visszatér minden a régi kerékvágásba. Mary szembesítése John-nal a rész legjobb jelenete volt, ahogy ezt kitervelte Sherlock, az valami zseniális. Nagy meglepetésemre azonban tíz perc múlva már megbocsátottak a nőnek és folytatódott minden, mintha mi sem történt volna. Ráadásul végül azt sem tudtuk meg, hogy mit rejt Mary múltja és számomra furcsa volt, ahogy Sherlock azzal mentegette, hogy lelőtte ugyan. de tulajdonképpen megmentette az életét. Az évadra is jellemző volt az időbeni össze-vissza ugrálás, és nagyon nehéz volt így követni az eseményeket, mivel nem írták ki, hogy pár hónap eltelt közben, csak a szereplők párbeszédéből lehetett rájönni, majd hirtelen visszaugrottunk az időben és ismét az ottani eseményekkel vettük fel a fonalat.

A Magnussen elleni nyomozás végre a régi évadokat idézte, de nagyon hamar lezavarták az egészet, hogy a magánéletre koncentráljanak. Köpni-nyelni nem tudtam, amikor behoztak Sherlock mellé egy csajt, szerencsére ezt a készítők sem gondolták komolyan, csak Magnussen irodájába akart betörni a segítségével. Igazából még a nyomozás részének is csalódásnak kéne lennie, de annyira nem kaptunk semmit ebben az évadban, hogy még ezzel is tudták növelni számomra a rész és ezzel együtt az évad élvezeti értékét. Az éva végi csavart nem tudom mennyire gondolták komolyan, de ha Morriarty tényleg él, akkor azt nagyon meg kell magyarázniuk a jövőben, mert a tetőn akkor ketten voltak és egyikük sem halt meg. Ebből túl jól nem tudnak szerintem kijönni, csak abban az esetben, ha valaki megrendezte ezt, mert kapnánk egy új ellenséget Sherlock-nak, ami a következő évad minőségét növelné.

Összességében egyáltalán nem vagyok elégedett a látottakkal, mert míg egy tíz részes évad esetén elment volna ez a sok mellékvágány, egy három részes évadban túl sok volt, ráadásul két évet kellett rá várni. A következő évad már be van rendelve, de elnézve Benedict készülő filmjeinek számát, a folytatásra ne mostanában számítsunk, talán az évtized végén folytatódni is fog a sorozat. :)
Pontozni ezúttal nem fogok, mert túlságosan lehúznám az évadot a fanservice miatt és ezt nem érdemli meg. Remélem azért a jövőben ettől eltekintenek és még az is lehet, hogy újra nézve jobban fog tetszeni, mert más elvárásokkal ülök le elé.

Read More

Nikita - Vége a sorozatnak

Az előző két évadban nem kíméltem az írókat a kritikáimban és z akkori véleményem mostanra sem változott. Azt viszont el kell ismerni, hogy az utolsó hat részre nagyon összekapták magukat és sokkal jobb lezárást kaptunk, mint amire számítottam. Igazság szerint az utóbbi egy évben véget érő sorozatok szinte mindegyikénél csalódtam az utolsó részben valamilyen módon. A Nikita most megmutatta, hogy igenis lehet megfelelő lezárása egy sorozatnak, amelyre később is szívesen fogok visszagondolni. Spoileresen folytatom!

Haragudnom kellene az írókra, amiért a második és harmadik évadot annyira elszúrták a kapkodásukkal és a logikátlan húzásaikkal. Ehelyett inkább értetlenül állok az előtt, hogy az első és az utolsó évad akkor hogyan lett ennyire feszes és izgalmas, ha máskor a kidolgozással igen nagy bajok voltak. A megoldás talán az lehet, hogy tudták hova akarnak eljutni és nem csak ötleteket dobáltak egymásra és ebből próbáltak meg egy évadot kreálni. Nagyon jót tett ez a sorozatnak, mert majdnem első évados minőséget kaptunk ebben a hat részben és bár sejthető volt a pozitív végkifejlet, pár csavarral azért okoztak a készítők izgalmas perceket.

Nikita szökevény lett az előző évad végén, de a társai nem hagyták magára, hanem akarata ellenére is segítettek neki. A gyilkosság alól aztán elég hamar tisztázták és megindulhatott a leszámolás a The Shop ellen. Az új ellenséget jól felépítették és csak lassan bontakozott ki előttünk, hogy egy háború kirobbantása a fő céljuk. Ehhez asszisztált Amanda, aki mindenből kihúzta eddig magát, ám a sorozatzáróban már ő sem úszhatta meg. A sok meglepő esemény közepette pedig egy szeretett karaktertől is búcsút kellett vennünk. Ryan volt a legösszeszedettebb tagja a csapatnak és nagyon sajnáltam, hogy pont ő nem érte meg a végét. A döntés mondjuk érthető, mert neki nem írtak barátnőt, így ha valakitől, hát tőle tudtak fájdalommentesen megszabadulni a készítők.

A hasonmásos vonal nekem már kicsit sok volt a jóból, de az izgalom miatt kellett ez is  évadba, különben nem izgultunk volna a szereplők boldogságáért az utolsó negyedóráig. Persze, mindenki tudta, hogy boldog lesz a befejezés, nem is lehetett volna másként, de azért azt is bőven el lehet szúrni. A szokásos drámázás sem maradhatott el, azonban sokkal kevésbé volt jelen, mint az előző évadokban. Nikita és Michael folytatták a hullámvasutat, már ami a kapcsolatukat illeti, de végül csak egymás mellett kötöttek ki. Alex és Sam/Owen kapcsolata is kezdett kibontakozni az együtt töltött idő hatására. Szerencsére nem estek túlzásba és nem siettették ezt a szála. Teljesen érthető, hogy Sean halála után a lány próbált továbblépni és Samnél jobb partnert nem tudtam volna elképzeli a számára.

A sorozatzáróban minden szálat szépen lezártak, Amanda végre megkapta méltó büntetését, bár az utolsó pillanatig kétséges volt a dolog. Nikita terve az akcióra zseniálisra sikerült, szerintem senki nem számított ekkora fordulatra. Azon mondjuk meglepődtem, hogy milyen nyugodtan fogadta a fogságba esését, de utólag teljesen érthető a reakciója. Az a jelenet az első évadot idézte, és végre egy teljesen átgondolt akciót sikerült az íróknak összehozniuk. Tetszett, hogy mindenkit megmutattak egy percben és láthattuk, hogy mihez kezdtek magukkal a mentesség megszerzése után. A záróképsorok is erősre sikerültek, tetszett Nikita monológja és az, hogy nem tudott kibújni a bőréből és egy újabb akción törte a fejét nem sokkal az esküvő után.

Értékelés: 7/10
A sorozat a lehető legjobb utolsó évadot és finálét kapta. Hosszú idő után tudtam igazán élvezni a részeket és várni a folytatást.  Szerencsénk van, hogy a CW egyáltalán berendelte az utolsó pár részt, és bár hiányozni nem fog, kellemes emlékekkel fogok visszagondolni a sorozatra.

Read More

Homeland - A harmadik évad

Felemás évadot zárt a Homeland és az első két évaddal ellentétben idén nem tudok annyira éljenezni a látottakat figyelembe véve. Az évad elején azon is gondolkoztam, hogy félreteszem pár hétre, mert az első öt részben annyira nem történt semmi és nem láttam, hogy merre is haladunk. nem volt olyan fő szál, mint eddig. Végül aztán kitartottam és nem bántam meg, mert az évad második felére összeszedték magukat az írók és az évadzáró igen jóra sikerült. Spoileresen folytatom!

Read More

Nikita - A harmadik évad

Ezzel az évaddal pont ugyanaz volt a bajom, mint a másodikkal. Hiába próbálták reboot-ként eladni, egyrészt ez nem teljesen volt az, másrészt meg a történetírás hiányosságait ezzel sem tudták kiküszöbölni. A reboot hallatán talán többen bele akartak volna  nézni az évadba, de az évadnyitó erre nem volt alkalmas, ugyanis előzetes ismeret nélkül nem lehetett megérteni. A nyitánnyal egyébként nem volt gondom, felébredt bennem a remény, hogy tanultak az előző évadból és tényleg élvezetes részek elé nézünk. Sajnos azonban nem így történt. Spoileresen folytatom!

Read More

White Collar - Az első évad

Nagyon szakaszosa néztem meg az évadot, volt, hogy ledaráltam pár részt, aztán hónapokig a sorozat felé sem néztem. Igazából nem tudom miért alakult így, mert tetszett az évad, de  folytatólagosan nem tudtam nézni. Persze az évad során akadtak jobb és kevésbé jó részek is, de összességében nagyszerű szórakozást nyújt a sorozat, ha nem vesszük túlságosan komolyan, ugyanis ők sem magukat. Matt Bomer meg természetesen csak dob a sorozaton egy jó nagyot. Spoileresen folytatom!

Read More

Once Upon a Time - A második évad

Azt hiszem a Once Upon a Time iskolapéldája lehetne annak, hogy hogyan lehet egy nagyon jó évad után maximálisan elrontani egy sorozatot. A második évad ugyanis szerintem borzalmasra sikerült, az évad elején és végén úgy kellett átszenvednem magam a részeken, az évad közepe viszont elég jó volt. Érthetetlen számomra, hogy az írók mit csináltak az első évad után, hogy ez a logikai bukfencektől hemzsegő valami lett az eredmény, ami miatt sokan elkaszálták a sorozatot. Nos, ehhez nekem nem volt szívem, mert voltak javulásra mutató jelek és remélem a harmadik évadban fog valamelyest javulni a széria, tanulva a második évad hibáiból. Spoileresen folytatom!

Read More

Castle - A negyedik évad

Sokáig próbáltam tagadni, hogy a Castle-t is elérte a negyedik évados átok, vagyis minőségileg nagyot esett az előző évadokhoz képest. Már az évadnyitó kétségeket ébresztett bennem, de reménykedtem benne, hogy az előző évadzáró következményei előkerülnek és rendesen lezárják. Ehhez képest rengeteg minden a levegőben lógott és sok minden következmények nélkül maradt az évad során. Ezek miatt nekem nagy csalódás volt az évad az előzőekhez képest és a tapasztalatok szerint ez már sokkal jobb nem lesz. Spoileresen folytatom!

Read More

The Client List - A második évad

Szánom-bánom, de a pilot óta nem volt szó a blogon Jennifer Love Hewitt sorozatáról, pedig a The Client List a második évadban is remek szórakozást nyújtott, elsősorban női nézőinek. A második évad nagyon jól kezdett, majd körülbelül a közepénél az írók megijedtek a saját árnyékuktól és visszavettek, amivel az izgalomfaktort sikeresen megölték. Enélkül is teljesen nézhető volt az évad, de az első pár rész figyelembevételével a befejezése igencsak nagy csalódást okozott sokaknak. Spoileresen folytatom!

Read More

Castle - Három évad után

Tudom, hogy az ötödik évad kezdetésről már van kritika, viszont úgy gondolom, hogy a régebbi évadok is megérdemlik az értékelést, tehát a már látott három évadról most, a negyedikről pedig az évad befejezése után írok röviden.  A sorozatot sokáig nem akartam elkezdeni, mert anno láttam az első részt és Castle stílusa nagyon idegesített. Most azonban pont ez az odamondogató és semmitől vissza nem riadó karakter ragadott magával. Sokan a harmadik évadtól a sorozatot temetik, szerintem viszont csak átalakult a széria, mivel a készítők a romantikus szálnak több teret engedtek. Ez nem feltétlenül probléma, hiszen nagyon sok krimisorozat operál ma már arra, hogy a főszereplői előbb-utóbb összejönnek és a nézők addig is drukkolhatnak nekik. Picit spoileresen folytatom.

Read More

Hart of Dixie - A második évad

Bluebell lakosait nagyon elhanyagoltam az elmúlt időben, pedig a sorozattal semmi baj nincs. Sőt könnyed szórakozásnak vagy más szóval guilty pleasure-nek tökéletes a Hart of Dixie. A második évadról sokan okféleként vélekednek, szerény véleményem szerint a sorozat megtartotta a könnyedségét és a báját, mindezt nagyobb minőségcsökkenés nélkül történt. Persze a szerelmi sokszögek ebben a szériában is kiemelt szerepet kapnak és emiatt néhány szál kiszámítható, viszont a készítők hihetetlenül jól eltalálják a hülyülés és a dráma közötti egyensúlyt. A városka ráadásul még mindig csodálatos és változatlanul élnék ilyen helyen, ahol a lakók törődnek egymással és nem csak facebookon kommunikálnak, a polgármester pedig aligátort tart háziállatként. A kép alatt spoileresen folytatom!

Read More

Dexter - Vége a sorozatnak

Tavaly az utolsó évad bejelentésekor sajnáltam a sorozatot, mert úgy gondoltam, hogy az írókban még van több évadnyi szufla, amit nem szabad veszni hagyni és folytatni kéne a sorozatot. Ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna, ugyanis nem hogy több, de még egy évadnyi sem volt vagy csak túl akartak lenni az egészen. A nyolcadik évad nem volt méltó a sorozathoz és ezt a szörnyű szezont megkoronázta egy nagyon vitatható finálé, amit világszerte teljesen jogosan kritizálnak a rajongók. Sajnos bennem is marad nem kevés keserű érzés a végével kapcsolatban és egyenlőre úgy gondolom, hogy nem fog hiányozni a sorozat, legalábbis egy darabig biztosan nem.

Az számomra világos volt már a sorozat kezdetekor, hogy tökéletes véget nem lehet írni neki, de hogy ennyire elszúrják arra nem számítottam. Az íróknak ráadásul rengeteg idejük volt kiagyalni az utolsó szezont, hiszen előre tudták, hogy a nyolcadik az lesz, és saját bevallásuk szerint évek óta erre a fináléra készültek. Nos, talán nem kellett volna vagy változtatni valamit, mert gyakorlatilag nem zárták le a sorozatot, így bármikor előszedhetik és folytathatják, én meg pont az effajta befejezésektől irtózom. Spoileresen folytatom!

Read More

Mistresses - Az első évad

Nálam egyértelműen a nyár legjobban várt sorozata volt a Mistresses, olyannyira, hogy más újoncot idén nyáron nem is kezdtem el. Azonban tartottam attól, hogy a jó angol alapot nagyon elszappanosítják és gagyiba csap át a sorozat. Ez szerencsére nem történt meg, sőt az évad vége felé már alig vártam az új részeket és  a cliffhanger sem sikerült rosszul.

A sorozat négy nőről, jobban mondva szeretőről szól, akik barátnők és minden megosztanak egymással. Savannah és Harry régóta boldog házasságban élnek, ám gyerek még hiányzik az életükből. Hiába próbálkoznak évek óta, valamiért nem jön össze nekik.Savi féltestvére, Joss, aki képtelen megmaradni egy ember mellett, a kapcsolatot nem neki találták ki. April egyedül neveli kislányát, miután a férje, Paul pár éve meghalt. Épp rendeződni látszik a szerelmi élete is, amikor felbukkan Paul volt szeretője a férfi gyerekével pénzt követelve. Karen pszichológus, akinek az egyik páciense/szeretője meghal, ezzel pedig rengeteg gond szakad a nő nyakába. Spoileresen folytatom!

Read More

The Good Wife - A negyedik évad

Tavaly a legjobb országos drámának kiáltottam ki a sorozatot és valószínűleg idén is így tennék, ha nem létezne a Scandal. De létezik és nálam leszorította a trónról az évek óta uralkodó The Good Wife-ot. Nagy gondom a negyedik évaddal sem volt, többnyire hozta a tőle megszokott minőséget, nem csoda, hogy még mindig a kritikusok egyik kedvence és rengeteg jelölést kap. Azonban valami mégis hiányzott ahhoz, hogy a legjobb maradjon.

Az évadban szokás szerint több szálon futott a cselekmény, hiszen Peter kampánya nem ért még véget és a Lockhart & Gardner-nél sem volt nyugalom egy percre sem. A céggel kapcsolatos csődeljárást, majd a partneri mizériát is nagyszerűen kezelték az írók, Diane és Will helyében azt hiszem kevesen léptek volna mást, szerencsére nem fordult át a karakterük negatívba és a nem túl népszerű döntéseik ellenére is hitelesek maradtak végig. Spoileresen folytatom!

Read More

Switched at Birth - A második évad

Az első évad végén nem lelkesedtem túlságosan a sorozatért és magam is meglepődtem, hogy a második szezont mennyivel jobban élveztem. Ez főleg a nyári részekre igaz és az első etap óta először heti szinten követtem figyelemmel a sorozatot. Végre pörögtek az események és minden szereplő kapott pár részes vagy évados/félévados szálat, így senki sem volt felesleges az évad során. Szépen osztották el időben a cselekményt, a téli részek az iskolában játszódtak, nyáron pedig ők is a szünidejüket töltötték. Abszolút jól működött ez a koncepció, az iskolásokhoz ezáltal még közelebb is kerülhetett a sorozat.

A Switched at Birth erőssége mindig is a halló és a siketek közötti problémákon alapult, illetve sikerének titka valószínűleg, hogy nem tipikus tini sorozat, hanem családi, amelyben a szülőknek is pontosan olyan fontos szerep jut, mint a fiataloknak. A harmadik évadban Regina, Angelo, Kathrine és John is fontos döntések sorozatát kellett meghozniuk, amelyek alapvetően változtatták meg a dolgok alakulását. Spoileresen folytatom!

Read More

Scandal - Két évad után

Nehezen kezdtem el a sorozatot, mert őszintén szólva nem bíztam abban, hogy Shonda Rhimes legújabb sorozata hosszútávon lekötné a figyelmemet. Végül rávettem magam és nem hogy lekötött, hanem egyszerűen nem bírtam abbahagyni a nézését, mert annyira sok szálon futott a cselekmény, a második évad végén mégis összefutnak a szálak. Mindez olyan zseniálisan van kivitelezve, hogy nincs felesleges szereplő és a készítők logikai bakit sem vétettek a sorozatban.

Shonda Rhimes tehát megcsinálta, készített egy olyan sorozatot, amelyet imádnak az amerikaiak és Emmy díjra is jelölték, tehát a kritikusok is odavannak tőle. Sok negatívumot én sem tudok írni róla és ez nagy szó, mert jelenleg kevés ilyen sorozat van a palettán. Az igazat megvallva egy ilyen sztorit nem néztem ki Shondából, mert bár a Grey's Anatomy sem rossz, a Scandal teljesen másik szint. Egy ilyen sokrétű sorozatot, ennyi szereplővel és szállal sokkal nehezebb kézben tartani, mint a gyakorlatilag egy helyszínen játszódó orvosi sorozatokat, de ez nem okozott problémát és minden bizonnyal az egyik legjobb országos dráma lett Shondáé. Spoileresen folytatom.

Read More

Orange Is The New Black - Az 1. évad

Bevallom, nem sok sorozatkészítő nevét jegyeztem meg, de Jenji Kohan neve valahogy bennem maradt. És most a Weeds készítője egy újabb alkotást mutat fel: a Netflix legújabb sorozatát, az Orange Is The New Black-et. Netflixen sem néztem még semmit, hiába hallottam már a House of Cards és az Arrested Development töretlen sikeréről.
Érdekes azt olvasni, hogy a Netflix a jövő. Amikor már nem kell időre hazaérni, mert akkor kezdődik a kedvenc sorozatod, vagy egy kis kiruccanás miatt máris lemaradsz egy részről. Bár én évek óta nem nézek TV-t, a torrent létezése óta mindent letöltök, de az amerikaiaknak is nagy változást hozhat ez. Az előnye ezen kívül még az, hogy nem kell heteket várni az új részre, hiszen egyben feltöltik az évadot. Na de hogy éri meg jobban? Megnézni 13 részt 2 nap alatt majd várni 1 évet az új részekre, vagy minden rész után várni 1-2 hetet, de a következő évadra csak 4 hónapot? Kinek mi, minden esetre a Netflix egy remek lehetőség, ami tényleg valami nagy változást hozhat a televízió világában.

A sorozat főszereplője Piper Chapman, aki önként bevonul a börtönbe egy 10 éve elkövetett bűncselekmény miatt. Ami nem más volt, mint a drogpénz csempészése szerelme, Alex Vause kedvéért. Piper azóta újra hetero, sőt van egy vőlegénye is, Larry. Először érdekes volt az Amerikai Pite főszereplőjét, Jason Biggs-t egy ilyen komoly sorozatban látni, de elég jól megállta a helyét.
Mikor Piper bevonul, élete gyökeresen megváltozik és kezdetét veszi a börtöni dráma.
Műfaji besorolás alapján az Orange Is The New Black dramedy, ami a dráma és a komédia keveréke, hiszen a Jenji Kohan által már jól ismert fekete humor is sokszor előkerül. A tovább mögött spoileresen folytatom...

Read More

Pretty Little Liars - A 3. évad

Nehéz a Pretty Little Liars 3. évadáról írni, mert a tavalyi évadfinálé során nagy leleplezésnek lehettünk szemtanúi, ami alapjaiban változtatta meg a sorozatot. Kicsit féltem, hogy unalomba fog fulladni a széria, de az új helyzetet jól megoldották a készítők és bár akadtak unalmasabb részek az évad során, alapvetően pozitív véleménnyel vagyok róla. Az évadzáró viszont nem volt jó, beharangozták, hogy hasonló leleplezést fogunk látni, mint tavaly és erre nem derült ki konkrétan semmi. Spoileresen folytatom.

Read More

The Lying Game - A 2. évad

Véget ért a The Lying Game 2. évada és a sorozat is? Nos, ezt még nem tudjuk, de a nézettségi adatokat figyelembe véve nem valószínű az újabb évad. Bármennyire is szkeptikus voltam az évaddal kapcsolatban az elején, a második felére annyira felpörögtek az események, olyan dolgok történtek meg, amelyekre már régóta vártunk és nagyon kíváncsi lennék, hogy az évadzáró után merre folytatódni az ikersztori.

Mielőtt belemennék a spoileres történetbe kicsit elemezném a nézettség alakulását. Hiába vetítik a Pretty Little Liars után, a sorozat nagyon sok nézőt veszít. Szerintem ez egyrészt a kevésbé rejtélyes sztori miatt van, ugyanis az írónőtől sokan ugyanazt a minőséget remélték, mint a PLL esetében. Másrészt a csatorna nem fektet akkora hangsúlyt a sorozat népszerűsítésébe a közösségi oldalakon. Mindezek miatt kasza közeli állapotba került a The Lying Game, mert az világos, hogy vagy ez a sorozat vagy a Bunheads menekül meg legjobb esetben. Spoileresen folytatom!

Read More

Switched at Birth - Az 1. évad

Nagyon régen, pontosabban több mint egy éve írtam a sorozatról utoljára. Az 1. évadot végre sikerült befejeznem és ez jó apropót biztosít arra, hogy összeszedjem a gondolataimat  a megahosszú évadról. Az előző kritikámban nem méltattam túlzottan a szériát, a helyzet kicsit jobb lett az évad végén. Azonban nagy hibája még mindig a Switched at Birth-nek, hogy nem látom merre tartunk. Kicsit olyan, mintha az írók csak sodródnának az eseményekkel. Spoileresen folytatom.

Read More