Leginkább a The Killing és a Hannibal gyermekeként tudnám jellemezni a True Detective-t, ugyanis nagyon lassan haladt a történet, sőt igazából nem sok minden történt a részben, mégis karakterizáció szintjén nagyon erős volt a rész. Részletesen bemutatták a két fő karakter, Rust és Martin jellemét a visszaemlékezésekből és a jelenből is. A sorozat ugyanis két idősíkon játszódik, de a múlt, vagyis a gyilkosság jelenje a hangsúlyosabb. Egy 1995-ös gyilkossági ügy aktái elvesztek, ezért megkérik a két nyomozót, hogy elevenítsék fel a történteket. Első blikkre egy rituális prostituált gyilkosságnak tűnik, de később más irányba terelődik a nyomozók figyelme. A holttest megpillantásakor rögtön a Hannibal ugrott be, mert az első hulla ott is hasonlóan nézett ki és mindkét testnek volt agancsa. Kíváncsi vagyok, hogy a folytatásban merre megy a nyomozás és mi lesz a végkifejlet.
Sok mindent nem tudtunk meg a rész alapján arról, hogy hova is fogunk kilyukadni az első évad végén. Nyilván megtalálják a gyilkost és letartóztatják, de érdekes lenne, ha a visszaemlékezések mellett a jelenben is elkezdődne a nyomozás a gyilkos után, ugyanis nagyon úgy fest, hogy annak idején rossz embert tartóztattak le. A sztori semmissége ellenére is a két színész elvitte a részt a hátán, annyira jól és hitelesen játszották a szerepüket, hogy csak a pilot végeztével tűnt föl a történeti hiányosság. Vagyis nem is hiányosság ez, mert teljesen tudatosnak tűnik a készítők részéről, hogy ezzel a résszel akarták felvezetni a sorozatot és az események csak a következő résztől fognak igazán beindulni.
Értékelés: 8/10
Nagyon lvezetes felvezető rész volt ez, a hangulatot teljesen jól átadta a napsütötte Louisisan nagyon szép, de megfelelő mértékben nyomasztóra is sikerült, hiszen mégis egy gyilkossági ügyről van szó. Az már most látszik, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a minőségre, de a továbbiakban még több esemény fog kelleni ahhoz, hogy teljesen elégedett legyek a sorozattal.








































