Nikita - Vége a sorozatnak

Az előző két évadban nem kíméltem az írókat a kritikáimban és az akkori véleményem mostanra sem változott. Azt viszont el kell ismerni, hogy az utolsó hat részre nagyon összekapták magukat és sokkal jobb lezárást kaptunk, mint amire számítottam.

Sherlock - 3x01 The Empty Hearse

Többször terveztem, hogy írok a Sherlockról kritikát, de végül elmaradt. Az új évad azonban jó lehetőséget biztosít arra, hogy végre szó legyen a sorozatról.

Ted

Nem vagyok oda a Family Guy-ért, így nyilván nem keltette fel a sorozat megalkotójának Seth Macfairlane első filmje az érdeklődésemet.

Don Jon

Joseph Gordon-Lewitt ezúttal nem csak színészként szerepel egy alkotásban, hanem a Don Jonnal rendezőként is debütált. A film ötlete elég érdekes, de csak a megtekintése után válik világossá. hogy sokkal több annál, mint amit először gondolunk.

The Vampire Diaries - Az ötödik évad felénél

Az évad nagyon nehezen indult, a magam részéről félre is tettem a harmadik rész után, ugyanis kiborított a sok Stefan és Elena hasonmás. A kommenteket figyelve sokkal rosszabbra számítottam a folytatást illetően, de azért Julia Plec jobb lenne, ha a saját ötleteire támaszkodna és nem más sorozatok ötleteit adaptálná.

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: rizzoliandisles. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: rizzoliandisles. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. január 31., csütörtök

Rizzoli & Isles - A 3. évad

A decemberben véget érő 3. évad is hozta azt, amitől megszerettem a sorozatot. Vagyis Jane és Maura közti kémiát, a viccelődéseket és egymás ugratását. A sorozat még mindig egy könnyed nyomozós széria, amit azok is könnyedén fogyaszthatnak, akik egyébként nincsenek oda a bűnüldözésért.



A tovább után spoileresen folytatom!

2012. április 18., szerda

Rizzoli and Isles - 2 évad után

Tavaly ősszel találkoztam először a sorozattal és mivel nyomozós, belenéztem. Ebben a sorozatban nem a szokásos a felállás, ugyanis két nő oldja meg az eseteket. Jane, a fiús rendőrnő és Maura a nagyon is nőies halottkém. A két ellentétes jellemű karakter jól kiegészíti egymást és a csipkelődéseik nagyon szórakoztatóak. Mivel két nőről van szó, nem kell azon görcsölniük a készítőknek, hogy mikor hozzák össze a főszereplőket.


Maura és Jane jó barátok, akik azért odamondogatnak egymásnak, de a bajban mindig kisegítik egymást. Jól is van ez így, mert jókat lehet derülni rajtuk, főleg akkor, amikor Rizzoli nőiessé próbál válni, Isles pedig rádöbben, hogy nem tudja mindenre a választ.

Természetesen ez nem egy sitcom, ezért a részekben a gyilkosságok is nagy teret kapnak. A nyomozásos része sem rossz a sorozatnak, de ezzel önmagában nem tudna kiemelkedni a többi nyomozós széria közül. A gyilkosságokban többször ismétlik önmagukat, Hoyt-tal meg vagy 5 részben is foglalkoznak. Egyébként örülök, hogy megszabadultunk tőle, mert kezdett unalmassá válni az állandó felbukkanása. Kicsit zavaró továbbá, hogy a gyilkosságok igen nagy százalékában az egyikük személyesen érintett vagy a hulla, vagy a gyanúsított felől, egyedül csak Frost-hoz nem volt köthető egyik eset sem. Ezen az új évadban remélem változtatnak, mert már nagyon feltűnő.

A karakterek nagyon el vannak találva és nem csak a két főszereplőé. A mellékszereplők is nagyon hétköznapiak és szerethetőek, kivéve talán Maura igazi apját. Azért én sajnálnám, ha meghalna az öreg, mert színt vitt a sorozatba.



A 2. évad lezárásával egyébként nem volt nagy gond, de júniusig nem fogom a falat kaparni izgalmamban. Jane és Maura meg úgyis kibékülnek pár rész alatt, mivel az ő barátságuk tartja össze a sorozatot. Maura anyukájáról remélhetőleg hamarosan kiderül valami, mert elég régóta húzzák ezt a szálat.

Összességében a sorozat szórakoztató, vicces, de egyben komoly is, hiszen gyilkosságokat oldanak meg. A humor és a komolyság között tökéletesen megvan az összhang, mindkettő jelen van a sorozatban, de mégsem oltják ki egymást. Ha tartja ezt a szintet, akkor biztosan maradok a sorozat végéig.


Értékelés: 8/10