Nikita - Vége a sorozatnak

Az előző két évadban nem kíméltem az írókat a kritikáimban és az akkori véleményem mostanra sem változott. Azt viszont el kell ismerni, hogy az utolsó hat részre nagyon összekapták magukat és sokkal jobb lezárást kaptunk, mint amire számítottam.

Sherlock - 3x01 The Empty Hearse

Többször terveztem, hogy írok a Sherlockról kritikát, de végül elmaradt. Az új évad azonban jó lehetőséget biztosít arra, hogy végre szó legyen a sorozatról.

Ted

Nem vagyok oda a Family Guy-ért, így nyilván nem keltette fel a sorozat megalkotójának Seth Macfairlane első filmje az érdeklődésemet.

Don Jon

Joseph Gordon-Lewitt ezúttal nem csak színészként szerepel egy alkotásban, hanem a Don Jonnal rendezőként is debütált. A film ötlete elég érdekes, de csak a megtekintése után válik világossá. hogy sokkal több annál, mint amit először gondolunk.

The Vampire Diaries - Az ötödik évad felénél

Az évad nagyon nehezen indult, a magam részéről félre is tettem a harmadik rész után, ugyanis kiborított a sok Stefan és Elena hasonmás. A kommenteket figyelve sokkal rosszabbra számítottam a folytatást illetően, de azért Julia Plec jobb lenne, ha a saját ötleteire támaszkodna és nem más sorozatok ötleteit adaptálná.

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: könyvkritika. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: könyvkritika. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. február 23., vasárnap

Vivien Holloway - Pokoli szolgálat

Egy újabb magyar író könyve került a kezembe és ismét egy nagyon kellemesen csalódtam. Ezentúl jobban fogok figyelni a magyar írókra/írónőkre, mert az ő műveik is bőven nyújtanak olyan szórakozást, mint amerikai kollégáiké. Azt meg csak remélni tudom, hogy a jövőben több olyan tehetséges író fog megjelenni a piacon, mint Vivien Holloway vagy Lakatos Levente.

A történettel kapcsolatban voltak kisebb fenntartásaim, mert a fantasy nem annyira áll közel hozzám, de Dante Luciferjének modern karakterizációja felkeltette az érdeklődésemet. Lucifer azonban ezúttal nem az a kárörvendő és gúnyos karakter, mint az Isteni színjátékban, hanem maga az Ördög. Egy megátalkodott gonosz, akinél semmi sincs ingyen. Ezt Lilian is hamar megtapasztalja, aki a húgát szeretné megmenteni és Lucifer szolgálatába áll nem is sejtve, hogy mi vár még rá, mert eladta a szabadságát, amit minden áron vissza akar szerezni. Az Ördöggel azonban nem jó ujjat húzni, mert könnyen pórul járhat az ember és Lilian is rájön, hogy vannak sokkal rosszabb dolgok is a halálnál. Ám a lány nem adja fel és gyakorlatilag háborút indít ezzel, amely még csak a következő kötetben fog kirobbanni.


A könyv végig roppant izgalmas és keverednek a pokolbéli és a felszíni események, a közös annyi bennük, hogy mindent Lucifer irányít. A két világ tökéletesen van felépítve és teljesen hiteles, hogy minden eseményt a kezében tud tartani, hiszen nagyon sokan dolgoznak neki, vagyis fogalmazzunk úgy, hogy gyilkolnak érte. Ez az elképzelt világ kicsit Az éhezők viadalára emlékeztet, bár fogalmam sincs miért ugrott be, talán a főszereplő karakterének hasonlósága miatt. Mindkét műben egy erős, fiatal lány áll a középpontban, aki szabad akar lenni és nem érdeklik az ehhez szükséges erőfeszítések vagy nehézségek. Ráadásul mindketten egy háború kirobbantását érik el, amelyből nyilván győztesen jönnek ki. Minden elismerést megérdemel az író, amiért egy ilyen színvonalú világot tudott leírni, nem is beszélve a lényekről. Az angyalok és egyéb lények leírása annyira hiteles, hogy a könyv olvasása közben magam előtt láttam a gyönyörű vagy éppen kevésbé szép lényeket és ezt nem sokan tudják így megjeleníteni manapság.

A történet bőven tartogat meglepetéseket és azt sejtettem, hogy Lililan húgával kapcsolatban is lesz csavar, de a tényleges történésre nem számítottam. Nagyon tudatos a könyv vezetése az elejétől a végéig. nincsenek benne random történések, az egészen látszik, hogy teljesen átgondolt és az író már a könyv elején tudja, hogy a végén hova szeretne eljutni. Sajnos a logikus felépítés is egyre ritkább, sok író az oldalszámra gondol elsősorban és mindent ennek rendel alá. Nagyon remélem, hogy a trilógia többi kötete is hasonlóan jól megszerkesztett lesz. A történeten kívül a karakterek is nagyon átgondoltak és hitelesek. Lilian karakteréről már leírta a legfontosabbakat. Lucifer amellett, hogy gonosz és semmitől nem riad vissza,  nagyon okos is, pontosan tudja, hogy mit miért csinál. Le a kalappal az író előtt, hogy egy ilyen szereplőt bevállalt és ilyen merészen bánt vele. Már alig várom, hogy megtudjam mit talál ki Lucifer a folytatásban, hogy a megakadályozza a háborút. A legrejtélyesebb végig Greg volt, aki nagyon kívülállónak tűnt, de végül kiderült, hogy nem véletlenül lett ő Liliannek kiválasztva. Azt kell, hogy mondjam, hogy a hozzá kapcsolódó könyv végi csavar zseniálisra sikerült és remélem még visszatér a következő kötetekben.

Értékelés: 9/10
Mindent összevetve ez egy nagyon jó könyv, ami ha egyszer rabul ejt, akkor nem enged el. Amikor beindul a történet nem lehet letenni a könyvet, mert lehet azonosulni a szereplőkkel, izgulni értük. Nem tudok mást mondani, minthogy már alig várom, hogy megjelenjen a következő kötet és folytatódjon Lilian harca a Pokolból való szabadulásért.

2014. február 16., vasárnap

Lakatos Levente - Bomlás

Nagyon sokáig vívódtam, hogy adjak-e esélyt  a könyvnek, végül megláttam a könyvtárban, belekezdtem és nagyon kellemesen csalódtam. Bevallom, hogy az utóbbi években nem sok magyar író könyvét olvastam el és azok is csalódást okoztak, így nem csoda, hogy kételyekkel kezdtem bele a Bomlásba. Már a könyv elején éreztem, hogy ez bizony jobb lesz, mint amire számítottam, de hogy ennyire magával ragadjon a a történet azt nem kalkuláltam bele.



A gyilkossági sztorikat eleve nagyon szeretem, de ha még egyéb elemekkel kombinálva is van, gyakorlatilag garantált a szórakozásom.A könyvben a gyilkosság mellett a szexuális tartalmak, illetve egy szerelmi háromszög is szerepet kap. Mindezt úgy oldja meg az  író, hogy két részre bontja a történetet, az egyikben a nyomozást követhetjük, míg a másikban Szilvia kalandját a selyemfiúval egészen a gyilkosságig. A könyv ilyesfajta kettéosztásával még nem találkoztam és bevallom az elején nagyon fura volt Szilvia történetét úgy olvasni, mint egy könyvet, amit a nő írt. Tehát gyakorlatilag ez a része könyv a könyvben, amellyel még nem találkoztam, de negyven oldal után már egyáltalán nem tűnt furának. A másik szálon Dr. Lengyel a pszichológus és Laura a nyomozónő, kiegészülve Dórával akarja megtalálni először Szilviát, majd a gyilkossági ügy kellős közepébe csöppennek. A Bomlásban tehát alapvetően a gyilkossági szál vonzott és szerencsére ez kitartott a könyv végéig, ugyanis egészen az utolsó oldalakig nem lehetett tudni, hogy ki követte el a brutális gyilkosságot. A gyilkos személye pedig váratlanul ért és ez még inkább emel a kötet értékén.

A történetbe nem tudok belekötni, de a könyvben megjelenő egyéb elemekbe belefogok kicsit. Számomra túl sok volt a megjelent szörnyűség, a démoni világtól kezdve a megerőszakoláson át, a nem teljesen normális pszichológusig. Ha ezeknek a fele van csak benne a történetben, akkor egy szót sem szólnék, de úgy érzem ezen a téren kicsit túllőtt a célon az író. Talán Flórián karakterét kellett volna picit árnyaltabbra vennie, hiszen tényleg úgy alkotta meg, mint az eredendő gonoszt és aminek hitte magát, vagyis az Ördög fiának.  A karakterről semmilyen pozitív dolgot nem tudtunk meg, pedig nem minden fekete vagy fehér, ahogy a többi szereplőnél ez teljesen jól ki is jött. Persze így megvolt az ok, amiért megölték a másodállásban prostituáltként dolgozó fiatalt és nem volt egyértelmű a tettes kiléte sem. A többi szereplőt megkedveltem ugyan, de igazán megszeretni egyiküket sem tudtam, úgyhogy a könyv másik gyengeségének ezt tudnám megemlíteni.

Értékelés: 8/10
Összességében ez egy nagyon jó könyv, amelyet mindenképpen érdemes elolvasni. Pont az van meg benne, amit a New Adult könyvekből hiányolok, vagyis az izgalom faktor. Ebben az esetben végig izgatott, hogy ki lesz a gyilkos és miért követte el a tettét és a szerelmi szál végkimenetele sem volt teljesen sablonos. A krimi rajongóinak, illetve a New Adult iránt érdeklődőknek - ha egyáltalán belefér abba a kategóriába- mindenképpen ajánlom elolvasásra.

2014. február 9., vasárnap

S.C.Stephens - Esztelen

Nagyon régen volt könyvkritika az oldalon, amit szánok-bánok és ezentúl megpróbálok ismét minden olvasmányomról kritikát írni. Visszatérésnek pedig nem is választhattam volna jobbat, mint ismét egy New Adult kategóriába sorolandó trilógia első kötetét. Mostanában mindenki ráállt a trilógiákra, amelyeknek a megalapozottságát nem annyira látom, minthogy az Esztelenül trilógia esetében sem. Ebből a könyvből bőven elég lett volna ez az egy kötet, hiszen olyan szépén lezárta az író a történetet, minden szálat lezárt, nem nagyon tudom/akarom elképzelni, hogy hogyan is folytatódik ez a szerelmi háromszög, de ne szaladjunk ennyire előre.



A történet három fiatal szerelmi háromszögét dolgozza fel elég egyedi módon. A fiatal pár, Denny és Kiera Seattle-be költöznek a srác munkája miatt, és egy régi haverjánál, a helyi rock sztár Kellannél húzzák meg magukat. Minden jól alakul egészen addig, amíg Denny-nek egy másik városba nem kell költöznie a munkája miatt, míg Kiera Seattle-hez van kötve. Az egymástól távol töltött idő alatt minden csak összezavarodik körülöttük, de ők megpróbálják fenntartani a tökéletes kapcsolat látszatát. A történetet Kiera szemszögén keresztül ismerhetjük meg, ahogy a New Adult könyvek többségénél és itt sem marad el az E/1.személyű jelleg. A könyv kezdetekben nagyon magával ragadott, mert érdekesnek bizonyult a történet és kíváncsi voltam, hogy végül hova lyukadunk ki, de egy idő után fárasztóvá válik a szenvedés és az időhúzás.

A regény nagy részében Kiera a két férfi között őrlődik, és úgy gondolom, hogy elég sokáig nem viselkedik gerinces emberként. Nagyon kihasználja mindkettőjüket és benne ez sokáig nem is realizálódik, csak azzal van elfoglalva, hogy egyikőjüket sem akarja elveszíteni. Kiera karaktere emiatt és a sok sírás-rívás miatt hihetetlenül ellenszenves, nem is tudok drukkolni a boldogságáért. A regényben azonban nem csak ő, hanem szinte az összes karakter elsírja magát párszor, amitől kicsit hiteltelenné válik az egész. Komolyan a vége felé már úgy éreztem, hogy egy Daniel Steel regényt olvasok, és a rengeteg felesleges szenvedés miatt kevéssé tudtam élvezni a regényt, ami a enélkül és pár körrel kevesebb játszma nélkül igazán kiváló lehetett volna.

Az általam olvasott New Adult könyvekkel ellentétben itt vannak személyiségjegyei a karaktereknek és sokkal jobban ki vannak dolgozva. Kifejezetten tetszettek azok a részek, amelyekben Kellan vagy éppen Kiera múltjából tudtunk meg részleteket és kaptunk választ a viselkedésükre, főleg Kellan esetében. Ráadásul egyikük sem szent, mind a hárman követnek el hibákat a regény során, nem is keveset, amitől igazán egyikükkel sem tudok együtt érezni, ugyanakkor tetszett ez a megoldás. A legjobb karakterek mégis a mellékszereplők a könyvben. Griffin és Anna nagyon szórakoztatóak a maguk módján, ráadásul Anna bármennyire is tűnik keménynek, azért a zord külső érző lényt takar. Jenny pedig két lábbal áll a földön és ő tartja sokszor a realitások talaján Kierát.

Értékelés: 7/10
Mindent összevetve nem rossz könyv az Esztelen, de jó szívvel csak a New Adult műfaj rajongóinak ajánlanám. A folytatás bármennyire is nem tűnik biztatónak, azért az esélyt megkapja, hátha pozitívan fogok csalódni. Azt hiszem egyenlőre felhagyok a műfaj könyveivel és más jellegű regények felé fordulok, mert eddig jót nem nagyon olvastam és a blogra és ráférne néhány más típusú könyvkritika.

2013. október 18., péntek

Raine Miller - All In

A Blackstone-affér második kötete minden várakozásomat alulmúlta, ugyanis még az előző kötetnél is értelmetlenebbre sikerült. Nem értem, hogy nők milliói mit esznek ezeken a semmi történettel nem rendelkező erotikus könyveken, amiket kis túlzással egy kis írói vénával megáldott ember meg tud írni. Ez a kötet mentes bármiféle fantáziától és izgalomtól, ráadásul a karakterek elmélyítése sem sikerült. Pedig az előző könyv vége jó kiindulóalapja lehetett volna és a kritikámban én is reménykedtem az értelmes folytatásban, de belátom, hogy nagy kár volt.

2013. szeptember 12., csütörtök

Raine Miller - Meztelenül

Az Ötven árnyalat trilógia sikerét sokan meg akarjál lovagolni, ezért egy rakat könyv jelenik meg a témában. Engem már az a könyvsorozat sem nyűgözött le, de a divat miatt időről-időre esélyt adok néhány hasonló műnek, hát ha valamelyik jobban leköt. A Blackstone-affér első kötete nem ide tartozik és igazából értetlenül állok azelőtt, hogy önállóan ezt kiadták, mert nincs kétszáz oldal és előzmény jellege van a sztorinak is.

2013. szeptember 2., hétfő

Oravecz Nóra - Összekötve

Oravecz Nóra nevét sokan ismerhetitek már, hiszen utóbbi hetekben sokat foglalkozott vele és az első regényével a média. A kritika megírása előtt utánaolvastam, hogy mi az általános vélemény a bloggerina/írónő művéről és meglepődtem, hogy mennyire negatívan állnak hozzá a kritikusok, újságírók Nórihoz. Mindezt anélkül teszik, hogy végigolvasták volna a könyvet és nem hiszem, hogy így reális kép alakulhatott ki bennük. Persze ez nem azt jelenti, hogy az Összekötve egy tökéletes mű, de messze nem annyira rossz, mint ahogy sok helyen írják.

2013. augusztus 27., kedd

Nicholas Sparks - Válaszúton

Többször terveztem már, hogy olvasok tőle valamit, ugyanis a műveiből készült filmeket nagyon szeretem, de egészen eddig nem került a kezembe egy könyve sem. Direkt olyat választottam, amit nem láttam, mert másként ítélem meg, ha ismerem a sztorit. A könyv olvasása után világossá vált, hogy Nicholas Sparks nagyon tud valamit. Méghozzá a nők nyelvén képes beszélni és olyan történeteket kitalálni, amelyek egyszerre romantikusak, elgondolkodtatóak és egyben szívszorítóak is.

2013. augusztus 22., csütörtök

Monika Feth - Az eperszedő

Krimit olvasni jobban szeretek, mint nézni, mert sokkal izgalmasabb elképzelni a tetthelyet meg a nyomozást, mint látni. Erről a könyvről pedig sok jót hallottam pár éve, de teljesen megfeledkeztem róla. A könyvtárban aztán nagyon megörültem neki és azonnal nekiestem, amint hazaértem.

2013. augusztus 16., péntek

Candace Bushnell - Carrie napója

A sorozat kezdetekor még nem voltam tisztában azzal, hogy Carrie tinikorának története bizony nem egy TV-s fejéből pattant ki, hanem a Szex és New York alapjául szolgáló könyv írójának tollából született egy mű, amelyben Carrie gimnazista éveit mutatja be. Amint ezt megtudtam abbahagytam a sorozatot és azonnal belekezdtem a könyvbe, mert mint azt már többször leírtam, nekem a könyvek mindig jobban tetszenek és ez alól a Carrie naplója sem kivétel. 





Nem szeretném összehasonlítani a könyvet, meg a sorozatot, mert eléggé különbözik a kettő. A sorozatban több szereplő meg sem jelenik, akik a könyvben fontos szerephez jutnak és a karakterek is teljesen másként vannak ábrázolva. Ezért úgy gondolom, hogy mindkét alkotást a saját maga dimenziójában kell kezelni és külön kritikát fog kapni a sorozat.

2013. augusztus 8., csütörtök

J.A.Redmersky- A soha határa

Mostanában nagyon trendiek az ún. New Adult könyvek, amelyek fiatal felnőttekhez szólnak és általában szexuális töltetűek. Bevallom nem  rajongok ezekért a művekért, mert engem nem kötnek le. Emiatt nem bíztam benne, hogy ez a könyv tetszeni fog, de rábeszéltek az elolvasására.



A történet elején megismerjük Camrynt, aki egy fiatal lány, de úgy érzi pontosan tudja milyen élet vár majd rá egyedül egy unalmas munkával. Egy félresikerült buli után azonban úgy dönt, hogy nekivág a nagyvilágnak és  a táskájával a vállán felszáll egy buszra. Maga sem tudja igazán hova megy, leginkább önmagát szeretné megtalálni és elszakadni a családjától, barátaitól és legfőképp a múltbéli csalódásaitól. A buszon összeismerkedik a jóképű Andrew-val, aki a családjához utazik haza és Camryn egész élete a feje tetejére áll. A lány a közös utazásuk során olyan dolgokat tesz meg, amiket legmerészebb álmaiban sem gondolt volna, hogy meg mer és ezt nem csak szexuális értelemben.

2012. augusztus 5., vasárnap

E.L. James: A szürke ötven árnyalata

Egy könyv, amely meghódította a sikerlistákat Amerikában, amelyből 3 hónap alatt 20 millió példány fogyott a tengerentúlon. Egy ekkora siker természetesen az én érdeklődésemet is felkeltette, ezért nem sokkal a magyarországi megjelenés után megvettem.

Nagyon megosztó könyvről van szó, amelyért nyilván sokan rajongani fognak, sokan meg megbotránkozva dobják el a felénél. A történet egy egyetemista lány, Ana és a dúsgazdag, szexmániás Christian viszonyáról szól. Ana szobatársnője helyett megy el interjút készíteni az egyetem egyik fő támogatójával, Mr. Christian Grey-jel. Már a legelejétől vonzódnak egymáshoz, majd később viszonyt is kezdenek, annak ellenére is, hogy Ana-t taszítják Christian szadista szokásai. A könyv nem szól másról, mint a kettejük szexuális viszonyáról és ez nekem unalmas 500 oldalon keresztül. Értem én, hogy az ő kapcsolatuk az érdekes, de valami történetet még kerekíthetett volna köré az írónő. Nem szeretem ugyanis az olyan könyveket, amelyeknek nincs története és nincs miért izgulni. Ennek ellenére azért érdekelt, hogy mi lesz a könyv vége, de meglepetésben nem volt részem. Biztos, hogy el fogom olvasni a többi kötetet is, de megvenni biztosan nem.

A könyv olvasása közben sokat gondolkoztam azon, hogy külföldön miért ekkora siker. Igaz, hogy ma már nem tabu a szexről beszélni, írni, de azért ilyen részletesen, szado-mazo elemekkel megfűszerezve ma sem sokan teszik meg. Ráadásul rengeteg cikket lehet olvasni külföldi oldalakon, ahol nők vallanak arról, hogy a könyv hogyan változtatta meg a szexuális életüket. Szóval bármilyen furcsa is kimondani, én ebben látom a könyv sikerét, talán sok nő a saját vágyai beteljesülését olvassa A szürke ötven árnyalata oldalain.

Nem szoktam sokat foglalkozni a magyar fordítással, mivel nem tudom mi az eredeti szöveg, de sajnos ebben az esetben muszáj. A fordító ugyanis nagyon gyatra munkát végzett, a könyv tele van félrefordításokkal és értelmetlen magyar mondatokkal, úgyhogy, aki teheti angolul olvassa el a könyvet.

Amerikában annyira sikeres, hogy már eladták a megfilmesítési jogokat és a szereplőket válogatják. Őszintén kíváncsi vagyok, hogy kik lesznek a főszereplők, főleg arra, hogy ki fogja Christian Grey-t alakítani. Az eddigi pletykák szerint a szerepre esélyes Ian Somerhalder, Matt Bomer, Chris Hemsworth vagy William Levy. Ana szerepére eddig Kristen Stewart, Emma Watson és Angelina Jolie van versenyben. Jolie mondjuk érdekesen mutatna egy 21 éves egyetemista szerepében.

Értékelés: 10/7

2012. július 24., kedd

Joanne Fluke - Meggyes túrótorta és gyilkosság

Hannah Swensen eseteit az 1. kötettől kezdve szívesen olvasom, az egyes részek végén pedig legszívesebben kezembe venném a következő kötetet. A 8. könyv végén viszont szerintem elfáradt a történet, már nem köt le annyira Hannah nyomozása és őrlődése a két fickó között, mint régen. Mindig is úgy gondoltam, hogy ezt a szerelmi háromszöget nem lehet a végtelenségig húzni, az írónő azonban megpróbálkozik ezzel. A történet ezen része ebben a kötetben például  nem is haladt előre, csak egy helyben toporgunk.

A mostani történet szerint a híres rendező, Dean Lawrence érkezik Lake Eden-be, hogy legújabb filmjéhez forgasson a kisvárosban néhány jelenetet. A kisváros lakói pedig nagyon szeretnének egy kisebb szerepet elcsípni a filmben, ezért nagy az izgalom, felfordulás. A rendező a Süti Édent bízza meg, hogy a stábot ellássa süteménnyel és üdítővel. Ez a megállapodás jól is működik mindaddig, amíg Dean holtan bele nem zuhan a Hannah által készített meggyes túrótortába. A nagy kérdés az, hogy a sikeres rendező öngyilkos lett vagy esetleg megölték? Hannah természetesen megígéri, hogy nem fog nyomozni, de most is mint mindig, az események sűrűjében találja magát Lisa-val és testvéreivel együtt.

A gyilkossági ügyet természetesen felgöngyölítik, de a nyomozást kicsit keveselltem, ugyanis a könyv háromnegyedénél történt meg a haláleset. Az előtte levő részek pedig csak alapozásnak voltak jók, viszont annak nekem túl hosszú. Nagyon szerettem azt a régebbi köteteknél, ahogy Hannah minden nyomon elindul és mi is találgathatunk ki a gyilkos, miközben többen is gyanúba keverednek. Ezek nem voltak meg a 8. részben és én hiányoltam őket.

Nagyon szeretem Joanne Fluke könyveiben a gyilkosságokon kívül, hogy a Hannah által készített aprósütemények receptjei megtalálhatóak a könyvben, így bármikor elkészíthetem és még közelebb érzem magam a szereplőkhöz és a történethez.

Összességében nem volt rossz ez a kötet, de Joanne tud ennél sokkal jobbat is. Remélem nem arról van szó, hogy kifogyott az ötletekből, de újabb és újabb köteteket ír Hannah kalandjairól a pénz miatt. A 9. kötet, Zöldcitromos pite és gyilkosság címmel már megjelent és az a könyv választ adhat az előbbi kétségemre.

Értékelés: 7/10