Nagyon szakaszosa néztem meg az évadot, volt, hogy ledaráltam pár részt, aztán hónapokig a sorozat felé sem néztem. Igazából nem tudom miért alakult így, mert tetszett az évad, de folytatólagosan nem tudtam nézni. Persze az évad során akadtak jobb és kevésbé jó részek is, de összességében nagyszerű szórakozást nyújt a sorozat, ha nem vesszük túlságosan komolyan, ugyanis ők sem magukat. Matt Bomer meg természetesen csak dob a sorozaton egy jó nagyot. Spoileresen folytatom!
A kritika inkább az évadzáróról fog szülni, ugyanis az évad nagy részét régen láttam és nincsen sok emlékem a korai részekről. Ez lehetne probléma, de nálam ez elég gyakran előfordul, ugyanis sokszor képtelen vagyok egy évad elejére visszaemlékezni, ezért az évadkritikákkal mindig bajban vagyok, ha nem daráltam az adott évadot. Úgyhogy ez nem a sorozat hibája, hanem az enyém, hogy konkrét történéseket nem tudok felidézni az évad elejéről. Mondjuk sok történeti szálat nem is lehet, mert nem ez a sorozat mozgatórugója szerintem, hanem a karakterek és a közöttük lévő viszony, illetve az átívelés.
Az évadzáróbeli lopás és az egész hadterv kidolgozás nagyon szórakoztatóra sikerült, bár a valóséghot vajmi kevés köze van az ott látottaknak, de nem is azért szeretjük a sorozatot. Neal megtalálta végre Kate-t, akit az évad során keresett és már épp elrepült volna vele a boldog jövő felé, amikor a gép felrobbant és Neal jobb híján gondolom marad az FBI-nál. Kate kiírása meglepett, ugyanakkor örülök, hogy egyes sorozatok tényleges cliffhangert képesek írni az évad végére. Sok izgulnivaló nyilván nincs, de érdekel, hogy ezután hogyan alakul a történet, Neal mihez fog ezután kezdeni és a Fowlerrel való leszámolás is érdekesnek tűnik egyenlőre.
Értékelés: 8/10
Rövid, ugyanakkor lényegre törő kritika lett ez a sorozat első évadáról. Ígérem, hogy a többi évadot darálva fogom nézni és akkor sokkal részletesebben fogok tudni írni a látottakról. A sorozatban az tetszik a legjobban, hogy nem akar többnek látszani, mint ami. Nem próbálnak meg drámai jeleneteket lenyomni a torkunkon, hanem megmaradnak a feel good érzésű történetnél. Már alig várom, hogy elkezdhessem a második évadot!
0 komment:
Megjegyzés küldése