Az előző két évadban nem kíméltem az írókat a kritikáimban és az akkori véleményem mostanra sem változott. Azt viszont el kell ismerni, hogy az utolsó hat részre nagyon összekapták magukat és sokkal jobb lezárást kaptunk, mint amire számítottam.
Többször terveztem, hogy írok a Sherlockról kritikát, de végül elmaradt. Az új évad azonban jó lehetőséget biztosít arra, hogy végre szó legyen a sorozatról.
Joseph Gordon-Lewitt ezúttal nem csak színészként szerepel egy alkotásban, hanem a Don Jonnal rendezőként is debütált. A film ötlete elég érdekes, de csak a megtekintése után válik világossá. hogy sokkal több annál, mint amit először gondolunk.
Az évad nagyon nehezen indult, a magam részéről félre is tettem a harmadik rész után, ugyanis kiborított a sok Stefan és Elena hasonmás. A kommenteket figyelve sokkal rosszabbra számítottam a folytatást illetően, de azért Julia Plec jobb lenne, ha a saját ötleteire támaszkodna és nem más sorozatok ötleteit adaptálná.
Nem szeretem a magyar sorozatokat, a Barátok közt, Jóban rosszban és hasonló rémségektől pedig rosszul vagyok. A Társas játékot azonban nem kereskedelmi TV, hanem az HBO csinálta és annyit reklámozták, hogy kíváncsiságból belenéztem, de nem vártam tőle sokat. Aztán arra lettem figyelmes, hogy megfogott és a két rész között sem akartam otthagyni.
Három történet bontakozik ki a sorozatban, amelyek valamilyen szinten kapcsolódnak egymáshoz. Az egyik szál két fiatal, Havas Léna (Martinovics Dorina) és Rényi Dávid (Simon Kornél) bontakozó szerelméről szól, a második történetben a kétgyermekes Béres házaspárral (Balsai Mónika és Thuróczy Szabolcs) ismerkedhetünk meg, a harmadik történet pedig egy okos, de csúnya könyvelő, Lövey Gabi (Pokorni Lia) internetes társkeresési nehézségeivel ismerteti meg a nézőt.
A sorozat a párkapcsolatokra épít és bár a legtöbb fordulatot már előre lehet látni, a karakterek élethűsége miatt elhisszük nekik, hogy ezek megtörténhetnek. A karakterek egyébként jól elkülönülnek, mindegyikünknek meg van a maga személyisége, csak idő kell a megismerésükhöz.
A színészek közül nem mindenki ismert, ami nem probléma, mert már nagyon untam, hogy minden új magyar sikerfilmben/sorozatban ugyanazok szerepelnek. Nekem Pokorni Lia és Simon Kornél alakítása tetszett a legjobban, de a többiek is nagyszerűek.
Ki szeretném emelni a fényképészt, ugyanis a budapesti vágóképek valami gyönyörűek, csak ámultam és bámultam a látványuktól.
Nekem a rajzos főcím is nagyon tetszik, különlegessé teszi a produkciót.
Előző héten nem tudtam élőben nézni az adást, mert elfoglaltságom volt, de visszanézve a videókat, nem maradtam le sokról. A tegnapi adásnál viszont úgy döntöttem, leülök a TV elé és végignézem, hiszen tavaly is mennyire megszerettem ezt a valóságshowt. Azonban sajnos ez az évad mérföldkövekkel más mint a tavalyi. És nem a jó irányban.
Mint ahogy azt már tudhattuk, Ördög Nóri egyedül vezeti az adásokat, kisebb-nagyobb bakikkal és egy-két Balázst oltogató mondattal. (Aki természetesen visszaoltja a VV-ben). Nóri a KölyökKlub óta nem vezetett egyedül műsort, meg is látszik mennyire kijött a gyakorlatból. A döntőre talán belejön.
Sajnos nem csak a versenyzők, de a mentorok is gyengébben szerepelnek, mint tavaly, pedig ők ugyanazok maradtak. Alig van 2-3 énekes, akikre azt tudom mondani, megérdemlik, hogy bejutottak.
A hét főtémája a suttogások és sikolyok volt, s Nóri nyomatékosított, hogy nem horrorfilmekre és nem is a szexre akarnak ezzel utalni, hanem a szerelemre. Az estét Muri Enikő kezdte az I Will Love Again-nel érzelmek hiányában és rengeteg ordítással. Bár a mentoroknak többnyire bejött. Ezek után az Apollo23 adta elő az All Rise-t elég kevés sikerrel.
Majd végre hallhattunk egy igazán odaillő énekest, Tarány Tamást, aki A csúnya fiúnak is van szíve című Presser nótát adta elő. Bár nem volt olyan jó, mint a múltheti, de nagyon odatette. Lil C következett, ki inkább elnyávogta mint énekelte a Grenade-t. A Rocktenors, kiknek múlthéten párbajozniuk kellett, egy rockosabb színűket mutatták meg, bár a számválasztás még mindig nem az igazi kedves Geszti.
Majd a mezőny legfiatalabb versenyzője, Kováts Vera is színpadra léphetett a Love Song-gal, bájosan elő is adta, volt sok mosoly meg jaj fiatal vagyok és cuki nézés, de ennyivel sajnos nem lehet megnyerni az X-faktort. Bár nálunk ki tudja.
Baricz Gergő nekem most kifejezetten tetszett, a zsűrivel ellentétben. Szerintem nagyon odatette a Love is All Around-ot. Persze a sok negatív kritikánál kihangsúlyozta Keresztes, hogy még csak 19 éves. Majd Bagosi Alexa bicegett a színpadra, s a háttérben azonban táncolt helyette Feró, de énekelni nem énekelhetett helyette senki, így nagyon hamisan és unalmasan adta elő a Jump-ot. Demes Tamásnak jutott az a kiváltság, hogy Ildikó egy Cserháti számot adott neki, amit többé-kevésbé elénekelt. Majd jöhetett az est katasztrófája: az Ikrek. Olyan szörnyen hamisan adták elő a Big Girls Don't Cry-t, hogy azt hittem mindjárt kikapcsolom a TV-t. Ha ezt Fergie hallotta volna..
Az estét egy nagy tehetség, Kocsis Tibor zárta, akin látszott, hogy rengeteget dolgozatt a dallal, de megérte, s így az est legjobbját, a Somebody to Love-ot csodálatosan adta elő. Majd jött ez közös produkció és Tóth Gabi is előadott valami förtelmet.
Majd elérkezett a pillanat, mikor Nóri lezárta a szavazást, odabaktatott a zsűri mögé, s minden nevet úgy ordított a mikrofonba, hogy a 10 m-es körzetében lehetőleg mindenki megsüketüljön. A végére drámai helyzet állt elő: egy mentor mindhárom versenyzője, a 3 fiú maradt. Keresztes már a sírás szélén állt, azonban még egy továbbjutó volt, Baricz Gergő személyében. A 2 fiú nem tökölt sokat, el is kezdték a párbajt. Először Demes Tamás megint csak egy női számmal, a Fallin'-nal mutatta meg mit tud, míg Lil C a Man In The Mirror-ral. Meg kell hagyni tényleg ez volt a legjobb produkciója, de attól még neki kellett volna hazamennie. A mentorok 2-1 arányban Demest küldték volna haza, de még Ildikó döntésére várnunk kellett, aki 5 percig a nem létező könnyeivel küszködött, majd Demes Tamást küldte haza. (Komolyan ilyen szőke vagy? Simán rábízhattad volna a közönségre a döntést..) Így tehát Lil C maradhatott bent. Ó je.. Az erős idegzetűek ez után átkapcsolhattak a Cool-ra, ahol már meg is kezdődött az After X, azonban én inkább megkíméltem magam még 40 percnyi Keresztes bömböléstől.
A történetleírásban nem igazán fogott meg bármi is, alapból unalmasnak tartom a nyomozós sorozatokat, tehát eldöntöttem magamban, hogy nem fogok belenézni. Azonban mikor megláttam egy képet, amelyben elég kemény utalás van a Fringe-re, rögtön megváltozott a véleményem, s már töltöttem is a pilotot.
A történetnek két főszereplője van. Egyikük az exkatona, kinek romokban az élete szerelme elvesztése után, s csövesként tengeti napjait. Másikuk pedig a milliárdos, ki munkát ad az imént említett csövesnek. Minden héten csak egy TB-azonosító áll a rendelkezésükre ( egy gép köpi ki mindig), azonban nem lehet tudni, hogy tulajdonosa az elkövető vagy a bajban lévő ember. Ez lesz a mi kis törékeny főszereplőnk feladata, kémkedni utána.
A rész maga nem volt rossz, igazán jó felvezetése egy sorozatnak, s kellő izgalmakat rejtegető, amire azt tudom mondani, szívesen megnézném mit hoznak még ki belőle. Főhősónk múltját látva van még minek kiderülnie, s kíváncsian várom, hogyan játszadoznak az írók ezekkel a számokkal az írók, hogy még a történet is izgalmas maradjon. Számomra most 6/10, maradok. :)
(Egyébként akiknek nem esett volna le, visszautalás van mind a Lost mind a Fringe című sorozatra a részben. A Lostra, amikor egy pár megy az utcán, fölveszi a gépezet, s az ott megjelenő számok kapcsolódnak -fogalmam sincs hogy, soha nem néztem a Lostot-. Fringehez pedig úgy, hogy egy képkockán levelet kapnak Petertől, aki ugye akkor még egy másik idősávban élt és mivel a POI is másik idősávban játszódik ezért Peter egy idősávban volt akkor a sorozattal.)
Úgy tűnik az amerikaiaknak sem jött be a Charlie's Angels, ugyanis az ABC 4 rész után elkaszálta a sorozatot. A csatorna úgy döntött, hogy az eddig leforgatott részeket leadja, ami még 4 részt jelent.
A döntés engem nem lepett meg, mert a sorozat tényleg gyenge, de azt hittem még várnak a forgatások leállításával.
Sokáig húztam, halogattam ennek a kritikának a megírását, mert a 2. évad első két része nem volt rám semmilyen hatással. Megnéztem őket, hogy egyrészt írni tudjak valamit róla, másrészt meg vártam és bíztam a folytatásban. Úgy tűnik mindez hiábavaló volt.
Az 1. részben történtekre már konkrétan nem is emlékszem, csak arra, hogy végig a családi vacsira vártam, amit nagyon röviden, de megtartottak. A 2. részben Danny lelőtt egy rendőrt, amiért persze bűnhődnie kellett, de a rész végén tisztázták. Ezt szinte minden nyomozós sorozatban eljátszották már, így nekem nagyon unalmasra sikeredett.
Az 1. évad felénél valahogy kisiklott a Blue Bloods és azóta sem talált vissza a megfelelő útra. A karakterek, főleg Danny-é középszerűségbe süllyedt és érdektelenek lettek. Az ügyek nem hoznak semmi újdonságot, és már a politika sem igazán van jelen a sorozatban.
Sajnos ez lesz az évadban az első sorozat, amit félreteszek, mivel idő hiányában nem tudom mindegyik sorozatot hétről-hétre követni.
Mint mindig, most is rendkívül örültem annak,hogy House-t kiragadták a hétköznapi szituációból, a Princeton Plainsboro-ból, s egészen a börtönig hurcolták. Úgy sejtettem, hogy a 6. évad elején látott Broken-hez hasonló részt láthatunk majd, azonban ez teljesen más volt. És nem volt jó.
Hugh Laurie-nek valahogy most nem jött össze ez az egy-főszereplős rész, hiányoltam a többiek jelenlétét. Történetileg semmi érdekeset nem tudtak kitalálni, a beteg története is hihetetlen unalmas volt. Legalább megismerhettük Dr.Jessica Adams-t, Odette Annable által alakított új segédorvost, akit a részben ki is rúgnak, tehát sejthető, hogy ki veszi szárnyai alá.
A történet annyi volt, hogy House, aki már 8 hónapja a börtönben rohad, kap egy kivételes ajánlatot miszerint, ha jól viselkedik 5 napig, nem kell letöltenie a maradék 4 hónapot, hanem távozhat. Eközben megismerünk egy-két jelentéktelen karaktert, a szobatársat, aki imádja háziállatként tartani a tücsköket. Még egy öregebbebb fickót is, ki megzsarolja dokinkat, hogy az 5 nap alatt 20 vicodint szerezzen neki.
Végül minden jól megy, House eltervez mindent. (Egyébként hihetetlen, hogy a 8. évadban is mennyire meghökkentő tud lenni a személyisége. Pedig azt hinné az ember, hogy már megszokta.) Azonban mikor rájön a beteg bajára, nem engedik neki beadni a gyógyszert, s gumi szobába zárják. Hoppá.
6/10-nél többet nem érdemel ez a rész. Kezdésnek harmat gyenge volt, ha összehasonlítom - az egyébként zseniális - Broken-nel, akkor meg egy semmi. Egyébként ezt a kártyát már kijátszották a készítők. Mármint oké, egy börtön azért nem egy elmegyógyintézet, de mégis a szituáció hasonló: House egy teljesen új környezetben, elzárva a külvilágtól. Reméljük az újoncok segítségével majd följebb tornázza House azt a 6-ost.
Míg a válogatókat 4 héten át minden szombaton nézhettük, addig a Tábort két nap alatt gyorsan lezavarták, hiszen szorít az idő. Szombaton fél 8-kor kezdődött a show. A 150 versenyzőt 3-mas csoportokba osztották, s közösen kellett előadniuk egy dalt, amit alapból kihívás egy nap alatt úgy föl osztani, hogy mindenki eleget énekeljen, de legalább jó viszonyítási pontok voltak egymáshoz képest. Így a zsűri hamar rádöbbent, mennyi tehetségtelent juttatott tovább, gyorsan ki is ejtették őket.
A maradék 100-at (csakúgy mint tavaly) lecsökkentették 50-re. Ez se volt ám egy könnyű feladat, 10 percig nézhettük a zsűri veszekedését, majd a 4x25 fő (külön szobákban!) örömét és bánatát.
A Vasárnapi adás ezzel szemben már 7-kor elkezdődött. A versenyzők bármilyen dallal a mentorok elé állhattak. Itt már szorosabb volt a verseny, mindenki nagyon jól szerepelt. Majd a megint hosszas zsűri jelenet után megszületett az eredmény, a maradék 24 versenyző, akik mehetnek a mentorházba. A csoportok ugyanazok, mint tavaly (lányok, fiúk, 25 felettiek, csapatok), azonban, hogy ki kiknek lesz a mentora, egyenlőre még kérdéses.
Fiúk: Baricz Gergő, Barna Gergely, Lil C, Demes Tamás, Oltyán Attila, Tarsoly Arnold Lányok: Abodi-Nagy Blanka, Bagosi Alexa, Farkas Éva, Gubik Petra, Kováts Vera, Muri Enikő 25+: Borzné Kovács Violetta, Géczi András, Gyurcsík Tibor, Kocsis Tibor, Luther Beuka, Tarány Tamás Csapatok: Apollo 23, Czékmány Tamás és Wunderli Hajnalka, Csotó Szilvia és Berta Kitti, Hajdu Ikrek, Rocktenors, Angler Balázs és Simon Boglárka.
A fiúk sajnos harmat gyengék, Barna Gergely az egyetlen igazi tehetség, de az eddigieket elnézve nem bírná a nagy feszültséget. A lányok már keményebb dió, nem is nagyon tudok olyat mondani, akit rögtön kiejtenék. A 25 fölöttiekről szintén ez a véleményem. A csapatok meg jobbak mint tavaly, főleg a 3 egymásnak idegen fiúból összeállt Apollo 23, szurkolok nekik nagyon:)
A hétvégén szintén ledarálják a Mentorok házát, szombaton az előadás, vasárnap pedig a döntés. És jövőhéttől élő show! Ki várja már?:)
