Anna Karenina (2012)

Őszintén szólva nem szeretem a könyvfeldolgozásokat, mert általában csalódok bennük és az általam fontosnak tartott mozzanatok, jelenetek sokszor kimaradnak a filmváltozatokból. Más a helyzet viszont az Anna Kareninával, mert szánom-bánom a műveletlenségem, de még nem olvastam Tolsztoj regényét és a történettel is csak felületesen vagyok tisztában. A film előtt direkt nem is olvastam utána, nehogy csalódás érjen. Szó mi szó egy klasszikus mű feldolgozásától elég sokat vártam, a 6 vagy hány Oscar jelölés tudatában pedig pláne voltak előzetes elvárásaim.

A történetet szerintem nem kell részletesen bemutatnom, de röviden azért összefoglalom. A film középpontjában Anna (Keira Knightley) áll, aki férjét (Jude Law) és kisfiát hátrahagyva érkezik Moszkvába, hogy testvére házasságát rendben hozza. Anna itt megismerkedik Vronszkijjal (Aaron Johnson), akibe a lány testvérének sógornője, Kitty (Alicia Vikander) is szerelmes. A bonyodalmak akkor kezdődnek, amikor Vronszkij követi Annát Pétervárra és a fiatalok viszonyt kezdenek egymással.

A történet ismeretének hiányában nekem néhol logikátlanul követték egymást a jelenetek, ráadásul a rendező, Joe Wright egy színpadot is elképzelt a filmbe, amelynek a funkciója jelenetenként változott. A színpad szerintem elvetélt ötlet volt, ráadásul a film teljesen úgy kezdődik, mintha egy színdarabot néznénk, a színpadias motívumok (pl.: mindenki megáll a táncteremben, amikor Vronszkij és Anna elkezdenek táncolni) többször visszatérnek, de engem csak kizökkentettek a filmből és enélkül is bőven meg lehetett volna csinálni a filmet,a hogy ezelőtt pár alkalommal már megtették többen.

Joe Wright szerelmes Keira Knightley-ba, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Büszkeség és balítélet, illetve a Vágy és vezeklés után ismét neki adta a főszerepet. Keirát még mindig nem szeretem, ráadásul ebben a filmben nem alakított szerintem hitelesen, az ópiumfüggőség többször az arcunkba lett tolva, de ettől még nem hiszem el. Ráadásul a helyzetet nem éreztem annyira súlyosnak, hogy Anna öngyilkos legyen. Ez nem biztos, hogy Knightley hibája, talán a forgatókönyvé, de hogy nem hiteles az biztos. A többi színész sem nyűgözött le, kivéve Jude Law-t, aki keveset szerepel ugyan, de a jelenetei nagyon súlyosak és a mozdulataitól kezdve a mimikáján át mutatja a szigorú és vallásos Karenin jellemét.

Értékelés: 4/10
Ritkán adok filmre ilyen alacsony pontszámot, mert nagyon megválogatom, hogy mit nézek meg, de ezúttal mellélőttem. Sajnos nekem túl össze-visszára sikerült, de annyit elért a film, hogy nyáron elolvasom a könyvet, mert meg szeretném érteni történéseket.