Békés, boldog karácsonyi ünnepeket szeretnénk kívánni minden blogolvasónak és családjának. Kívánok mindenkinek sok ajándékot és még több bejglit az elkövetkezendő napokra. :)
2012. december 24., hétfő
Boldog Karácsonyt!
Békés, boldog karácsonyi ünnepeket szeretnénk kívánni minden blogolvasónak és családjának. Kívánok mindenkinek sok ajándékot és még több bejglit az elkövetkezendő napokra. :)
2012. december 23., vasárnap
Dexter - A 7. évad
A legújabb évad nagyon jól kezdett, magas színvonalú részeket produkált a sorozat és több izgalmas szálat is elkezdtek. A probléma az évad közepe felé kezdődött, mert a megkezdett történeti síkok egy részét lezárták és újakat vázoltak fel, amelyeket még az évad vége előtt befejeztek. Úgy érzem túl sokat akartak, nem bírták el és ez a minőség rovására ment. A 7. évad egyértelműen jobban tetszett ugyan, mint az előző, de a legjobb szezonoknak a nyomába sem ér.
A tovább mögött spoileresen folytatom!
A Dallas karácsonyi videója
Az alábbi videóval kívánnak a Dallas című sorozat szereplői kicsit rendhagyó módon boldog ünnepeket. A pofonokkal teli összeállításban a januárban startoló 2. évadból is bőven akadnak jelenetek.
2012. december 22., szombat
Homeland - A 2. évad
A Homeland idén nagy kedvenccé vált és megmentette az idei őszömet sorozatok terén (ok sorozat új évadát még nem tudtam elkezdeni) és egyértelműen ezt vártam a legjobban hétről hétre. Sokan sokfélét mondtak, írtak a 2. évadról, egyeseknek tetszett, másoknak meg nagyon nem. Az idei történetvezetésben ez benne volt, természetes, hogy más irányba fordult tavaly után a sorozat és ez nem mindenkinek tetszik.
Az évad második felében történtek fényében ez a sorozat is elszakadt a valóságtól, de én egy olyan szériát sem tudok mondani, amelyik teljes mértékben élet közeli lenne. A Homeland még mindig sokkal realisztikusabb, mint a többi, ráadásul minden csavart azért valamennyire képesek voltak megmagyarázni, így nincs hiányérzetem.
A tovább mögött spoileresen folytatom!
Az évad második felében történtek fényében ez a sorozat is elszakadt a valóságtól, de én egy olyan szériát sem tudok mondani, amelyik teljes mértékben élet közeli lenne. A Homeland még mindig sokkal realisztikusabb, mint a többi, ráadásul minden csavart azért valamennyire képesek voltak megmagyarázni, így nincs hiányérzetem.
A tovább mögött spoileresen folytatom!
2012. december 21., péntek
Gossip Girl - Vége a sorozatnak
Nagyon vártam az utolsó évadot, mert a promók, plakát alapján egy izgalmas, fordulatos, logikai bukfencektől mentes évadnak tűnt és szerettem volna méltón búcsúzni az egykor kedvenc sorozatomtól. A Gossip Girlről nem tudtam az indulásakor, talán Amerikában a 3. évadnál járhatott a sorozat, amikor felfedeztem és azonnal megtetszett a rejtélyekkel, intrikákkal fűszerezett tinidráma. Az első három évad nagyon tetszett, aztán történt valami és a 4. évadban már nem ugyanaz a sorozat tért vissza. Persze kitartottam minden gyengesége ellenére, mert reménykedtem a jobb folytatásban, de ez sajnos elmaradt. Az utolsó évadra azt hittem összekapják magukat, de ez sem történt meg sajnos, így egy kicsit keserű szájízzel mondok búcsút a sorozatnak.
A tovább mögött spoileresen folytatom!
A tovább mögött spoileresen folytatom!
2012. december 16., vasárnap
Magic Mike (2012)
Ezt a filmet bevallom én a férfi felhozatal és a chippendale téma miatt néztem meg és valószínűleg nem vagyok ezzel egyedül. Nem is vártam tőle mást, csak hogy beülök a moziba és nézem a kockahasú pasik "előadását", viszont ennél többről szól Steven Soderbergh alkotása. A mezei ember nem sokat tud róluk azon kívül, hogy jól néznek ki és éjszakánként vonaglanak egy csapat sikítozó nőnek. A filmben szereplő férfiak nem azért választották ezt az életformát, mert annyira szeretnék, hanem a pénz miatt, amiből nem kevés jött össze nekik egy éjszakán.
A történet középpontjában Mike (Channing Tatum) áll, aki vállalkozásához gyűjt pénzt: nappal tetőt fed, éjszakánként pedig Magic Mike néven vetkőzik. Egy tetőfedés alkalmával találkozik Adammel (Alex Pettyfer), akit megismertet az éjszakai élet napos oldalával. Gyakorlatilag a néző is Adamen keresztül kap bepillantást a vetkőzőfiúk életébe, produkcióiba és táncpróbáiba, de ez az életforma nem csak móka és kacagás. A kóceráj tulajdonosa, Dallas (Matthew McConaughey) állandóan hitegeti a fiúkat azzal, hogy elmennek Miamiba és még jobb lesz nekik. Azt már nem tudjuk meg, hogy így történik-e, mert előbb ér véget a film.
Bepillantást nyerve az öltözőbe kiderül, hogy a srácoknak szükségük van egy kis szerre a fellépés előtt, illetve kendőzetlenül mutatják, ahogy borotválják a lábukat, megvarrják a csicsás alsógatyájukat. A színpadon persze mindebből semmi sem látszik, profi koreográfiákat táncolnak, a betanítónak jár egy piros pont. Mondjuk azért az látszik, hogy Channing tud táncolni, de a többiek sem szégyenkezhetnek mellette.
Persze hollywoodi produkció révén a szerelmi szál sem maradhat el, de teljesen jó volt ez a szál is, beleillett a filmbe és nem lett annyira szirupos, mint általában az ilyen filmeknél. A szerelmi szál mellett azért megjelent a "sötét oldal" is a drogüzlet révén. Adam tipikus példája annak, hogy akinek jól megy, az még többet akar.
A színészek alakítását annyira nem figyeltem, de különösebb gondom egyikükkel sem volt, mert az csak feltűnt volna, ha valamelyikük nagyon pocsék. Matt Boomerről meg senki nem mondja meg, hogy meleg, annyira hitelesen játssza itt is a szívtiprót.
Értékelés: 7/10
Kicsit kiszámítható, kicsit habos babos, de abszolút fogyasztható, sőt szórakoztató darab. Mondjuk nagyon tudom sajnálni azokat a férfiakat, akik a barátnőjük, feleségük miatt nézte meg ezt az alkotást, mivel ez nem nekik való.
A történet középpontjában Mike (Channing Tatum) áll, aki vállalkozásához gyűjt pénzt: nappal tetőt fed, éjszakánként pedig Magic Mike néven vetkőzik. Egy tetőfedés alkalmával találkozik Adammel (Alex Pettyfer), akit megismertet az éjszakai élet napos oldalával. Gyakorlatilag a néző is Adamen keresztül kap bepillantást a vetkőzőfiúk életébe, produkcióiba és táncpróbáiba, de ez az életforma nem csak móka és kacagás. A kóceráj tulajdonosa, Dallas (Matthew McConaughey) állandóan hitegeti a fiúkat azzal, hogy elmennek Miamiba és még jobb lesz nekik. Azt már nem tudjuk meg, hogy így történik-e, mert előbb ér véget a film.
Bepillantást nyerve az öltözőbe kiderül, hogy a srácoknak szükségük van egy kis szerre a fellépés előtt, illetve kendőzetlenül mutatják, ahogy borotválják a lábukat, megvarrják a csicsás alsógatyájukat. A színpadon persze mindebből semmi sem látszik, profi koreográfiákat táncolnak, a betanítónak jár egy piros pont. Mondjuk azért az látszik, hogy Channing tud táncolni, de a többiek sem szégyenkezhetnek mellette.
Persze hollywoodi produkció révén a szerelmi szál sem maradhat el, de teljesen jó volt ez a szál is, beleillett a filmbe és nem lett annyira szirupos, mint általában az ilyen filmeknél. A szerelmi szál mellett azért megjelent a "sötét oldal" is a drogüzlet révén. Adam tipikus példája annak, hogy akinek jól megy, az még többet akar.
A színészek alakítását annyira nem figyeltem, de különösebb gondom egyikükkel sem volt, mert az csak feltűnt volna, ha valamelyikük nagyon pocsék. Matt Boomerről meg senki nem mondja meg, hogy meleg, annyira hitelesen játssza itt is a szívtiprót.
Értékelés: 7/10
Kicsit kiszámítható, kicsit habos babos, de abszolút fogyasztható, sőt szórakoztató darab. Mondjuk nagyon tudom sajnálni azokat a férfiakat, akik a barátnőjük, feleségük miatt nézte meg ezt az alkotást, mivel ez nem nekik való.
2012. december 15., szombat
Keleti nyugalom - Marigold Hotel (The Best Exotic Marigold Hotel)
A filmet nem övezte nagy média visszhang, nem kapott rengeteg reklámot, amin utólag nem is csodálkozom, mivel egy csodálatos filmről van szó. Végre kaptunk egy olyan alkotást, amelyben hatvanon túliak játsszák a főszerepet és a fiatalok csak statisztálnak, mert bizony ez ritkaságszámba megy a mai filmgyártásban. A legtöbben valószínűleg úgy gondolják, hogy modellalkatú nők és férfik nélkül nem lehet filmet eladni, de a Keleti nyugalom - Marigold Hotel bebizonyítja az ellenkezőjét.
Néhány angol nyugdíjas egy színes brossurát látva úgy dönt, hogy nem Angliában, hanem Indiában szeretné eltölteni a hátralévő éveit, azonban mindegyikük okkal fizet be az egzotikusnak gondolt évekre: Evelyn (Judi Dench) nemrég megözvegyült, házát eladta, hogy férje adósságát kifizesse, ezért Indiába érve kénytelen munkát keresni, hogy ottlétét finanszírozni tudja. Douglas (Bill Nighy) és Jean (Penelope Wilton) évtizedek óta házasok, de minden megtakarításukat lányuknak adták, ráadásul a kapcsolatuk sem a régi már. Muriel (Maggie Smith) egy kissé rasszista angol hölgy, Graham (Tom Wikinson) nyugalmazott bíró, aki szerelmét jött megkeresni, Norman (Ronald Pickup) és Madge (Ceila Imrie) még mindig új kalandokra, kapcsolatra vágynak.
Megérkezve álmaik hoteljébe azonban rá kell döbbenniük, hogy nem olyan szép és jó minden, mint ahogy a szórólapon látszott.
A történet Evelyn blogján keresztül bontakozik ki, nagyon élvezetes monológokat hallhatunk tőle, nagyon tetszett ez a megoldás. A karakterek külön történetét így látjuk kibontva és külön tetszett, hogy élet közeli problémákat mutat be a film és úgy sírva nevetős, hogy közben nem megy át giccsbe.
Imádtam Indiát, a színeket, zenéket, embereket, ételeket és az egész hangulatát a filmnek. Nem csak a csillogást láthatjuk, hanem bemutatja a szegénységet is. Nagyon megható jelenet volt, amikor egy csapat gyerek elkezdett játszani Muriel tolószékével, mert örültek, hogy végre van mivel. Ezek azok az apró dolgok, amiket igazán tudtam értékelni, illetve a film üzenetét, ami többször is elhangzik: " Van Indiában egy mondás, amely szerint minden rendben lesz, ha nincs rendben minden, akkor az még nem a vég."
Értékelés: 9/10
Nem tökéletes a film, de szerencsére nagyon érződik rajta, hogy nem amerikai alkotásról van szó. A színészekről nem is írtam külön bekezdést, de szerintem felesleges is lenne, mert mindannyian nagyszerűen alakítottak és ez annyira ritka, mint az a bizonyos fehér holló. Ajánlom mindenkinek, aki értelmes filmet szeretne látni és egy kis pozitív löketre van szüksége.
Néhány angol nyugdíjas egy színes brossurát látva úgy dönt, hogy nem Angliában, hanem Indiában szeretné eltölteni a hátralévő éveit, azonban mindegyikük okkal fizet be az egzotikusnak gondolt évekre: Evelyn (Judi Dench) nemrég megözvegyült, házát eladta, hogy férje adósságát kifizesse, ezért Indiába érve kénytelen munkát keresni, hogy ottlétét finanszírozni tudja. Douglas (Bill Nighy) és Jean (Penelope Wilton) évtizedek óta házasok, de minden megtakarításukat lányuknak adták, ráadásul a kapcsolatuk sem a régi már. Muriel (Maggie Smith) egy kissé rasszista angol hölgy, Graham (Tom Wikinson) nyugalmazott bíró, aki szerelmét jött megkeresni, Norman (Ronald Pickup) és Madge (Ceila Imrie) még mindig új kalandokra, kapcsolatra vágynak.
Megérkezve álmaik hoteljébe azonban rá kell döbbenniük, hogy nem olyan szép és jó minden, mint ahogy a szórólapon látszott.
A történet Evelyn blogján keresztül bontakozik ki, nagyon élvezetes monológokat hallhatunk tőle, nagyon tetszett ez a megoldás. A karakterek külön történetét így látjuk kibontva és külön tetszett, hogy élet közeli problémákat mutat be a film és úgy sírva nevetős, hogy közben nem megy át giccsbe.
Imádtam Indiát, a színeket, zenéket, embereket, ételeket és az egész hangulatát a filmnek. Nem csak a csillogást láthatjuk, hanem bemutatja a szegénységet is. Nagyon megható jelenet volt, amikor egy csapat gyerek elkezdett játszani Muriel tolószékével, mert örültek, hogy végre van mivel. Ezek azok az apró dolgok, amiket igazán tudtam értékelni, illetve a film üzenetét, ami többször is elhangzik: " Van Indiában egy mondás, amely szerint minden rendben lesz, ha nincs rendben minden, akkor az még nem a vég."
Értékelés: 9/10
Nem tökéletes a film, de szerencsére nagyon érződik rajta, hogy nem amerikai alkotásról van szó. A színészekről nem is írtam külön bekezdést, de szerintem felesleges is lenne, mert mindannyian nagyszerűen alakítottak és ez annyira ritka, mint az a bizonyos fehér holló. Ajánlom mindenkinek, aki értelmes filmet szeretne látni és egy kis pozitív löketre van szüksége.
2012. december 14., péntek
Nem kellesz eléggé (He's Just Not That Into You)
Ez az a film, amit kötelezővé tennék minden nőnek, na nem mintha eget rengető tanulságok lennének benne, de azért tanulhatunk a párkapcsolatokról és a kegyes hazugságokról egy-két dolgot.
A film alapötlete a párkapcsolatokra épül több szálon követhetjük figyelemmel a történéseket, kiderül, hogy minden fronton, legyen szó étteremről, bárról, internetről, skyperól vagy sms-ről, csalódhatunk. Érdekes módon a film tanulsága már az első 5 percben elhangzik és ez az a pár perc, amiért minden nőnek meg kell néznie a filmet. A film eleje azon téveszmék születését magyarázza, miszerint, ha egy kisfiú az óvodában megüt egy lányt, akkor az biztosan azért van, mert tetszik neki és innentől nincs megállás. Hasonló kegyes hazugságokat hallhatunk tinédzser, felnőttkorunkban a szüleinktől, barátainktól.
A filmben ilyen és hasonló kifogásokkal nyugtatják az igazit kereső Gigit (Jennifer Goodwin), aki az állandó kudarcok ellenére sem érti, hogy mi a baj vele. A lányt a jóképű bártulajdonos, Alex (Justin Long) világosítja fel, hogy mi a valódi tartalma a férfiak mondatainak, tetteinek. A férfi általában elég nyersen fogalmaz, de mégis a kettejük jelenetein szórakoztam a legjobban, mert Gigi a legképtelenebb helyzetekben kér segítséget tőle. Gigi egyik munkatársa (Jennifer Conelly) látszólag boldog házasságban él férjével (Bradley Cooper), azonban a férfi megismerkedik egy gyönyörű nővel, Annaval (Scarlett Johansson) akinek nehéz ellenállni. Annanak van egy udvarlója (Kevin Conolly), akivel csak játszik, a férfi viszont Gigi-t koptatja le egy randi után.
Egy másik szálon Beth (Jennifer Aniston) szeretne végre férjhez menni Neilhez (Ben Affleck), aki viszont nem akar elköteleződni és végül de nem utolsó sorban ott van még Mary (Drew Barrymore), aki online próbálja megtalálni az igazit, de több csalót is kifog.
Hollywoodi alkotás révén sejtjük, hogy a szálak nagy része boldog véget ér, de azért nem mindegyik, hiszen, aki nem teljesen jó, az nyilván nem kaphat teljes boldogságot.
A színészekre nem lehet panasz, mindenki megpróbálja kihozni a maximumot a karakterből. Érdekes volt Jennifer Goodwint úgy látni ebben a szerepben, hogy a Once Upon a Time című sorozat révén már ismerem a színésznőt. Ha ezt a filmet a sorozat előtt látom nem biztos, hogy pozitív véleményem alakul ki róla, pedig jól alakította a cserfes, de olykor elég idegesítő Gigit. Juston Longot meg imádtam ebben a szerepben, megfelelően laza és humoros tudott lenni és ez nagy pluszt adott a karakternek.
Értékelés: 7/10
Megfelelő szórakozást nyújtott a film, tudom ajánlani, de csak nőknek. Nem adtam rá magasabb pontszámot, mert egy amerikai limonádé lett a filmből a végére, amelynek befejezése kiszámítható volt.
A filmben ilyen és hasonló kifogásokkal nyugtatják az igazit kereső Gigit (Jennifer Goodwin), aki az állandó kudarcok ellenére sem érti, hogy mi a baj vele. A lányt a jóképű bártulajdonos, Alex (Justin Long) világosítja fel, hogy mi a valódi tartalma a férfiak mondatainak, tetteinek. A férfi általában elég nyersen fogalmaz, de mégis a kettejük jelenetein szórakoztam a legjobban, mert Gigi a legképtelenebb helyzetekben kér segítséget tőle. Gigi egyik munkatársa (Jennifer Conelly) látszólag boldog házasságban él férjével (Bradley Cooper), azonban a férfi megismerkedik egy gyönyörű nővel, Annaval (Scarlett Johansson) akinek nehéz ellenállni. Annanak van egy udvarlója (Kevin Conolly), akivel csak játszik, a férfi viszont Gigi-t koptatja le egy randi után.
Egy másik szálon Beth (Jennifer Aniston) szeretne végre férjhez menni Neilhez (Ben Affleck), aki viszont nem akar elköteleződni és végül de nem utolsó sorban ott van még Mary (Drew Barrymore), aki online próbálja megtalálni az igazit, de több csalót is kifog.
Hollywoodi alkotás révén sejtjük, hogy a szálak nagy része boldog véget ér, de azért nem mindegyik, hiszen, aki nem teljesen jó, az nyilván nem kaphat teljes boldogságot.
A színészekre nem lehet panasz, mindenki megpróbálja kihozni a maximumot a karakterből. Érdekes volt Jennifer Goodwint úgy látni ebben a szerepben, hogy a Once Upon a Time című sorozat révén már ismerem a színésznőt. Ha ezt a filmet a sorozat előtt látom nem biztos, hogy pozitív véleményem alakul ki róla, pedig jól alakította a cserfes, de olykor elég idegesítő Gigit. Juston Longot meg imádtam ebben a szerepben, megfelelően laza és humoros tudott lenni és ez nagy pluszt adott a karakternek.
Értékelés: 7/10
Megfelelő szórakozást nyújtott a film, tudom ajánlani, de csak nőknek. Nem adtam rá magasabb pontszámot, mert egy amerikai limonádé lett a filmből a végére, amelynek befejezése kiszámítható volt.
2012. december 13., csütörtök
Arrow - 7 rész után kiszállok
A pilot után tényleg hittem benne, hogy egy szuperhősös sorozat nekem bejöhet és hogy egy új kedvenc van születőben. A sorozat lendülete kitartott ugyan még 2-3 részig, de az utóbbiakat már nagyon untam, így úgy döntöttem, hogy addig kaszálom, ameddig még meg tudom tenni.
A sorozat továbbra is az igazságszolgáltatásra épül, Oliver kinéz valakit a füzetből vagy felbukkan valaki a listáról és úgy alakítja a dolgokat, hogy egy helyszínre kerüljön a kiszemelttel, majd lenyilazza. Persze ez nagyon lebutított verziója a részeknek, de szerintem érthető, hogy mi a gondom vele. Mivel Oliver hősködik mindenki tudja, hogy megússza a dolgokat, nem fogják letartóztatni, sem megölni. Innentől kezdve olyan történeti szálakat kell(ene) mozgatniuk, amik odaszegeznek a képernyőhöz és nem 5 percenként nézem az időt. Az izgalmas szál alatt pedig nem a Tommy, Laurel szerelmi gyötrődést vagy az új csajt értem, akibe kb. 10 perc után szerelmes lett Oliver.
Lehet, hogy velem van a baj, de nekem nagyon unalmassá és kiszámíthatóvá vált a sorozat, ráadásul még több szerelmi kavarásra lehet számítani a jövőben, mivel a CW-n megy. Viszont annyi bizonyossá vált számomra, hogy a szuperhősös tematika messze áll tőlem, mert annyira hihetetlen dolgok vannak benne, gondolok a 7. részben történt futásra, amivel utolérte a motort. Nekem ezek túlzásnak tűnnek, akármennyit is edzett a szigeten Oliver. A szigettel kapcsolatban az is gond, hogy egyre kevesebb jelenet játszódik ott, a 7. részben pedig egyáltalán nem is láttunk flashbacket.
Mindent összevetve most kell kiszállnom, mert mindeni dicséri a sorozatot, de ha már most ennyi gondom van vele, még rosszabb lenne a helyzet később, csakhogy akkor már nem tudnám kaszálni és szenvednék vele, mint most pár sorozattal és ezt nem szeretném.
A sorozat továbbra is az igazságszolgáltatásra épül, Oliver kinéz valakit a füzetből vagy felbukkan valaki a listáról és úgy alakítja a dolgokat, hogy egy helyszínre kerüljön a kiszemelttel, majd lenyilazza. Persze ez nagyon lebutított verziója a részeknek, de szerintem érthető, hogy mi a gondom vele. Mivel Oliver hősködik mindenki tudja, hogy megússza a dolgokat, nem fogják letartóztatni, sem megölni. Innentől kezdve olyan történeti szálakat kell(ene) mozgatniuk, amik odaszegeznek a képernyőhöz és nem 5 percenként nézem az időt. Az izgalmas szál alatt pedig nem a Tommy, Laurel szerelmi gyötrődést vagy az új csajt értem, akibe kb. 10 perc után szerelmes lett Oliver.
Lehet, hogy velem van a baj, de nekem nagyon unalmassá és kiszámíthatóvá vált a sorozat, ráadásul még több szerelmi kavarásra lehet számítani a jövőben, mivel a CW-n megy. Viszont annyi bizonyossá vált számomra, hogy a szuperhősös tematika messze áll tőlem, mert annyira hihetetlen dolgok vannak benne, gondolok a 7. részben történt futásra, amivel utolérte a motort. Nekem ezek túlzásnak tűnnek, akármennyit is edzett a szigeten Oliver. A szigettel kapcsolatban az is gond, hogy egyre kevesebb jelenet játszódik ott, a 7. részben pedig egyáltalán nem is láttunk flashbacket.
Mindent összevetve most kell kiszállnom, mert mindeni dicséri a sorozatot, de ha már most ennyi gondom van vele, még rosszabb lenne a helyzet később, csakhogy akkor már nem tudnám kaszálni és szenvednék vele, mint most pár sorozattal és ezt nem szeretném.
2012. december 12., szerda
Damian Lewis a Jimmy Kimmel Showban
A Homeland egyre nagyobb sikernek örvend a tengerentúlon, a legutóbbi epizódok nézettsége is rendkívül magas volt, így a szereplők is egyre népszerűbbek. Jimmy Kimmel november végén meghívta Damian Lewist a műsorába, a beszélgetés során szó esett a sorozatról, Damian hazájáról és színházi szerepeiről is.
2012. december 11., kedd
Férfit látok álmaidban (You Will Meet a Tall Dark Stranger)
Woody Allen 2010-es filmjét még csak most volt alkalmam megnézni, de utólag ezt nem is bánom annyira. A mester ezúttal nem kápráztatott el az alkotásával és bár ő maga is úgy nyilatkozott, hogy csak szórakoztatni szeretne, tőle többet várok. Már mint nem volt rossz film a Férfit látok álmaidban, de a rá annyira jellemző fanyar, intelligens humor, társadalomkritika ezúttal hiányzott az alkotásból. Persze ettől még messziről süt a filmről az eredetiség és hogy nem egy mindennapi ember rendezi, de Allen annyira magasra tette a mércét, hogy ez már önmagában nem elég.
A film történetét nagyon nehéz összefoglalni, de azért teszek egy próbát. Egy idősebb házaspár elválik, a férj (Antony Hopkins) egy fiatal örömlány oldalán keres boldogságot. Eközben lányuk (Naomi Watts) házassága is veszélybe kerül, mert beleszeret a főnökébe (Anonio Banderas), a férje (Josh Brolin) pedig a szemben lakó titokzatos nőhöz kerül közelebb. Az alaptörténet egy tipikus Allen film is lehetne, csakhogy a sztori elég kiszámítható, klisés és unalmas. Eddig nekem minden filmje tetszett, nem mindegyik ugyanazért, de ez sajnos tényleg nem sikerült jól.
A szereposztás parádés, de feleslegesen, mert a szereplők nem lettek kibontva, kis túlzással ezeket a karaktereket bármelyik színész eljátssza. Persze Woody Allen mindig ilyen impozáns szereposztással csinál filmeket és újabban mindig több szálon futó cselekményt dolgoz fel. Nos, elképzelhető az is, hogy nálam a sorrenddel is gond van. Ha ezt látom hamarabb, talán egy másik filmje nem jön be, de ez akkor is unalmas és egy-két poéntól eltekintve humortalan is volt. A karakterek egyébként szerethetőek és lehet velük azonosulni, mert a film mindennapi problémákat vet fel. A legjobb szereplő a jósnő, aki olyan képtelen történeteket mesél az anyának, hogy az már önmagában megmosolyogtató, ráadásul a nő el is hiszi ezeket és lelkesen meséli a lányának, hogy mi fog vele a jövőben történni.
Értékelés: 6/10
A leírt negatívumok ellenére ez nem egy rossz film, csak nekem langyos a többihez képest. Persze simán előfordulhat, hogy akik nem szeretik alapból a stílusát, azok jobban értékelik majd és elképzelhetőnek tartom, hogy pont nekik csinálta Allen ezt a filmet, mert én úgy is megnézem a következő és eddigi filmjeit, míg ők nem biztos.
A film történetét nagyon nehéz összefoglalni, de azért teszek egy próbát. Egy idősebb házaspár elválik, a férj (Antony Hopkins) egy fiatal örömlány oldalán keres boldogságot. Eközben lányuk (Naomi Watts) házassága is veszélybe kerül, mert beleszeret a főnökébe (Anonio Banderas), a férje (Josh Brolin) pedig a szemben lakó titokzatos nőhöz kerül közelebb. Az alaptörténet egy tipikus Allen film is lehetne, csakhogy a sztori elég kiszámítható, klisés és unalmas. Eddig nekem minden filmje tetszett, nem mindegyik ugyanazért, de ez sajnos tényleg nem sikerült jól.A szereposztás parádés, de feleslegesen, mert a szereplők nem lettek kibontva, kis túlzással ezeket a karaktereket bármelyik színész eljátssza. Persze Woody Allen mindig ilyen impozáns szereposztással csinál filmeket és újabban mindig több szálon futó cselekményt dolgoz fel. Nos, elképzelhető az is, hogy nálam a sorrenddel is gond van. Ha ezt látom hamarabb, talán egy másik filmje nem jön be, de ez akkor is unalmas és egy-két poéntól eltekintve humortalan is volt. A karakterek egyébként szerethetőek és lehet velük azonosulni, mert a film mindennapi problémákat vet fel. A legjobb szereplő a jósnő, aki olyan képtelen történeteket mesél az anyának, hogy az már önmagában megmosolyogtató, ráadásul a nő el is hiszi ezeket és lelkesen meséli a lányának, hogy mi fog vele a jövőben történni.
Értékelés: 6/10
A leírt negatívumok ellenére ez nem egy rossz film, csak nekem langyos a többihez képest. Persze simán előfordulhat, hogy akik nem szeretik alapból a stílusát, azok jobban értékelik majd és elképzelhetőnek tartom, hogy pont nekik csinálta Allen ezt a filmet, mert én úgy is megnézem a következő és eddigi filmjeit, míg ők nem biztos.
2012. december 9., vasárnap
The Voice - A 3. párbaj
A 3. párbajadásra nem hasonlított sajnos az előzőekre, nekem nagyon unalmas volt és sokkal kevesebb minőségi duettet tudtak színpadra tenni, mint az előző adások alkalmával.
Pákai Petra és Ladányi Patrícia duettje jól sikerült, mindketten magas színvonalon énekeltek, végül Petra jutott be az élő showba teljesen megérdemelten. Nem tetszett viszont, hogy Misi Petra testalkatára tett megjegyzéseket, ez nem ide való és intelligensebbnek gondolom a Magna Cum Laude frontemberét.
Berkes Gabriella és Husnullina Regina Adele egyik számának előadásával próbálkoztak, de a végeredmény katasztrofális lett, mindkettejüknek nagy falat volt a dal, de Gabi kevésbé hamisan énekelt Somló mégis Reginát juttatta tovább. Nem értek egyet a döntéssel, de Malek Andrea hisztije túlzás volt és nagyon gyerekes, tanulhatna jó modort a testvérétől.
A Berkes családnak nem kellett szomorúan távoznia, ugyanis Olivér legyőzte Harót Balázst a Break Your Heart című számban. A dalválasztás szörnyű volt, és ez már nem az első eset Caramelnél, rettegve várom, hogy miket ad majd az élő adásokban az énekeseinek. Menetelnek a Szécsi ikrek, mindketten ott vannak az élő adásokban, bár én nem vagyok elájulva tőlük. Valamelyik mester Miley Cyrusnál is jobbnak találta valamelyik lányt. Nos, ha valaki, akkor én nem szeretem Mileyt, de azt meg kell hagyni, hogy nagyon tehetséges, szóval az ilyen hasonlatokat remélem hanyagolják a jövőben, mert semmi létjogosultsága sincs. Ráadásul világsztár szeretne lenni egyikük és az ilyen kijelentésektől még el is hiszik, hogy ennek reális esélye van.
A készítők most is a végére tartogatták a legjobb produkciót, amit ezúttal Nádor Dávid és Szolnoki Dóra szállított. A beleírt spanyol szöveggel engem azonnal megvett Dávid, mondjuk nem volt nehéz dolga, mert ő volt az egyik, aki miatt belenéztem a műsorba. Számomra egyértelmű volt, hogy ő a jobb, ráadásul Dóra nagyon ellenszenvesen oktatta ki a hét során, úgyhogy duplán örültem Dávid továbbjutásának.
Egy párbajadás van hátra, nem biztos, hogy megnézem, mert az engem érdeklő énekesek már bizonyítottak, a műsorban pedig annyi az üresjárat, hogy hamar unalmassá válik.
Pákai Petra és Ladányi Patrícia duettje jól sikerült, mindketten magas színvonalon énekeltek, végül Petra jutott be az élő showba teljesen megérdemelten. Nem tetszett viszont, hogy Misi Petra testalkatára tett megjegyzéseket, ez nem ide való és intelligensebbnek gondolom a Magna Cum Laude frontemberét.
Berkes Gabriella és Husnullina Regina Adele egyik számának előadásával próbálkoztak, de a végeredmény katasztrofális lett, mindkettejüknek nagy falat volt a dal, de Gabi kevésbé hamisan énekelt Somló mégis Reginát juttatta tovább. Nem értek egyet a döntéssel, de Malek Andrea hisztije túlzás volt és nagyon gyerekes, tanulhatna jó modort a testvérétől.
A Berkes családnak nem kellett szomorúan távoznia, ugyanis Olivér legyőzte Harót Balázst a Break Your Heart című számban. A dalválasztás szörnyű volt, és ez már nem az első eset Caramelnél, rettegve várom, hogy miket ad majd az élő adásokban az énekeseinek. Menetelnek a Szécsi ikrek, mindketten ott vannak az élő adásokban, bár én nem vagyok elájulva tőlük. Valamelyik mester Miley Cyrusnál is jobbnak találta valamelyik lányt. Nos, ha valaki, akkor én nem szeretem Mileyt, de azt meg kell hagyni, hogy nagyon tehetséges, szóval az ilyen hasonlatokat remélem hanyagolják a jövőben, mert semmi létjogosultsága sincs. Ráadásul világsztár szeretne lenni egyikük és az ilyen kijelentésektől még el is hiszik, hogy ennek reális esélye van.
A készítők most is a végére tartogatták a legjobb produkciót, amit ezúttal Nádor Dávid és Szolnoki Dóra szállított. A beleírt spanyol szöveggel engem azonnal megvett Dávid, mondjuk nem volt nehéz dolga, mert ő volt az egyik, aki miatt belenéztem a műsorba. Számomra egyértelmű volt, hogy ő a jobb, ráadásul Dóra nagyon ellenszenvesen oktatta ki a hét során, úgyhogy duplán örültem Dávid továbbjutásának.
Egy párbajadás van hátra, nem biztos, hogy megnézem, mert az engem érdeklő énekesek már bizonyítottak, a műsorban pedig annyi az üresjárat, hogy hamar unalmassá válik.
2012. december 8., szombat
The Client List DVD
Hamarosan megjelenik Jennifer Love Hewitt sorozatának 1. évada, a The Client List DVD-n. A borító nekem egyáltalán nem tetszik, ráadásul ez az egyik plakátja volt a sorozatnak, úgyhogy nem is túl fantáziadús. A sorozat egyébként tavasszal folytatódik a TNT műsorán a 2. évaddal, itthon pedig a TV2-ön követhetitek figyelemmel a történéseket.
2012. december 7., péntek
The Carrie Diaries - Új poszter
Január 14-én érkezik a Szex és New York előzmény sorozata, amihez kaptunk egy új posztert. Kifejezetten jól sikerült a plakát, visszaadja az anya sorozat hangulatát és AnnaSophia Robb itt hitelen Carrie-nek tűnik. A gondom csupán annyi, hogy ez a promókból nem így jön le, de remélem tévedek, és a The Carrie Diaries minőségi szórakozást fog nyújtani.
2012. december 2., vasárnap
The Voice - A 2. párbaj
A eheti párbaj adás ugyan nem ütötte meg a múlt heti színvonalát, de még így is szórakoztató volt. Az énekesek megpróbálják kihozni magukból a maximumot és azért látszik, hogy ebben a műsorban nem teljesen kezdők versenyeznek.
Az estét Weisz Viktor és Perutek János párbaja nyitotta, amely egy bokszmeccsnek is megfelelt volna. Annyira, hogy elmondásuk szerint a felkészülés alatt többször is összefejeltek. Mindketten jók voltak, nekem Perutek János jobban tetszett annak ellenére is, hogy eléggé el van szállva magától, végül mégsem ő, hanem Weisz Viktor jutott tovább. Utánuk következett az est leggyengébb produkciója Gyurki Beatrix és Schweitzer Dóra előadásában. Anastacia az egyik kedvenc énekesnőm, ezért nagyon rossz volt hallgatni az erőtlen és hamis I'm Outta Love ezen verzióját. Beatrix nagyon ellenszenvesen viselkedett, úgy csinált, mintha csak róla szólna a műsor, ezért örülök, hogy Malek Andrea Dórát vitte tovább.
Torzsa Gabriella és Kőhegyi Dávid a Heven Street Seven egyik számát próbálta meg elénekelni kevés sikerrel. Valahogy nem volt hiteles az előadás, Malek Andrea ezzel a számmal nagyon melléfogott, végül Torzsa Gabriella jutott az élő showba. Fatima és Sudár Anita párbaja magas színvonalú volt, Anita peches volt, hogy pont Fatimával kellett megküzdenie, mert mindenki számára egyértelmű volt, hogy ki megy tovább, ugyanis Fatima az egyik legprofibb a mezőnyben, a rapszólója pedig zseniális volt.
Gyöngyösi Tamás azt sem tudta hol van az egész héten, illetve jobban érdekelte egy focimeccs, mint a felkészülés. Rendkívül irritáló a természete, miközben ellenfele Modor Miltiádész nagyon is szimpatikusan viselkedett, komolyan vette az egészet, Misi mégis Tamás mellett döntött valamiért. Nyilván kellenek antifigurák is a showba és ő erre a szerepre nagyon is megfelelő.
Az estét Henderson Dávid és Burai Krisztián duettje zárta, nekem ők tetszettek a legjobban. Nagyon hasonló a hangjuk, mégis meg lehetett őket különböztetni és nem is tudtam volna választani. Szerencsére nem is nekem kellett, mesterük, Caramel Dávidnak szavazott bizalmat.
Az estét Weisz Viktor és Perutek János párbaja nyitotta, amely egy bokszmeccsnek is megfelelt volna. Annyira, hogy elmondásuk szerint a felkészülés alatt többször is összefejeltek. Mindketten jók voltak, nekem Perutek János jobban tetszett annak ellenére is, hogy eléggé el van szállva magától, végül mégsem ő, hanem Weisz Viktor jutott tovább. Utánuk következett az est leggyengébb produkciója Gyurki Beatrix és Schweitzer Dóra előadásában. Anastacia az egyik kedvenc énekesnőm, ezért nagyon rossz volt hallgatni az erőtlen és hamis I'm Outta Love ezen verzióját. Beatrix nagyon ellenszenvesen viselkedett, úgy csinált, mintha csak róla szólna a műsor, ezért örülök, hogy Malek Andrea Dórát vitte tovább.
Torzsa Gabriella és Kőhegyi Dávid a Heven Street Seven egyik számát próbálta meg elénekelni kevés sikerrel. Valahogy nem volt hiteles az előadás, Malek Andrea ezzel a számmal nagyon melléfogott, végül Torzsa Gabriella jutott az élő showba. Fatima és Sudár Anita párbaja magas színvonalú volt, Anita peches volt, hogy pont Fatimával kellett megküzdenie, mert mindenki számára egyértelmű volt, hogy ki megy tovább, ugyanis Fatima az egyik legprofibb a mezőnyben, a rapszólója pedig zseniális volt.
Gyöngyösi Tamás azt sem tudta hol van az egész héten, illetve jobban érdekelte egy focimeccs, mint a felkészülés. Rendkívül irritáló a természete, miközben ellenfele Modor Miltiádész nagyon is szimpatikusan viselkedett, komolyan vette az egészet, Misi mégis Tamás mellett döntött valamiért. Nyilván kellenek antifigurák is a showba és ő erre a szerepre nagyon is megfelelő.Az estét Henderson Dávid és Burai Krisztián duettje zárta, nekem ők tetszettek a legjobban. Nagyon hasonló a hangjuk, mégis meg lehetett őket különböztetni és nem is tudtam volna választani. Szerencsére nem is nekem kellett, mesterük, Caramel Dávidnak szavazott bizalmat.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)