Oldalak

2014. január 2., csütörtök

Végzetes hazugságok (Arbitrage)

A gazdasági válság kezdete óta ez jó téma a filmalkotók számára és nem is egy alkotás látott napvilágot, ami ezzel foglalkozik. Nicholas Jarecki alkotása sem mond sok újat a témában, mégis valamilyen szempontból egyedi a film és a film vége után pár órával talán többet mond, mint elsőre. Mostanában kifogom azokat az alkotásokat, amelyek mélyebb tartalommal is rendelkeznek, de ezek nem jönnek elő rögtön, csak bizonyos idő elteltével. Ez persze nem baj, sőt kifejezetten szeretem az ilyen fajta alkotásokat és örülök, hogy mostanában többet is kifogtam belőlük. Spoileresen folytatom!



Robert Miller (Richard Gere) egy tipikus amerikai gazdag fickó, akinek mindene megvan: pénz, nagy ház, szerető feleség (Susan Sarandon), gyerekek, unokák, egy fiatal szerető és egy jól jövedelmező vállalkozás. A férfi éppen nyugdíjba akar vonulni és ezért kénytelen áruba bocsátani a vállalkozását. A múltban azonban elkövetett egy nagy hibát, ami ha kiderül a szép élete kártyavárként omlik össze. Mindennek tetejében egy szörnyű baleset következtében meghal a szeretője, Julie (Laetitia Casta), amiért Robert a felelős, ezért elmenekül a helyszínről. A fiatal nő halála miatt nyomozás indul, de a befektető nem engedheti, hogy kiderüljön az igazság, mivel a céget megvenni kívánó bank egyre csak húzza az időt és hazugságot hazugságra halmaz, ahogy egyre szorul a nyaka körül a hurok.



A film végig feszített tempóban halad, azonban ahogy egyre közeledett a végkifejlet, bennem egyre jobban erősödött az az érzés, hogy Robert ezt bizony meg fogja úszni. Hiszen pénzzel bármi orvosolható, mint tudjuk. A végén aztán kicsit csalódottan konstatáltam, hogy igazam lett és tényleg nem került börtönbe a szeretője haláláért, ráadásul a céget is sikerült elpasszolnia, méghozzá meglehetősen jó árért. Miután aludtam rá egyet, rájöttem, hogy pont ez a film üzenete, hogy a gazdagok sajnos sok mocskos dolgot megúsznak, csak azért, mert van pénzük és az ő kezükben van a hatalom. Még Robert lánya, Ellen (Brit Marling) sem mert tenni semmit az apja ellen miután kiderült számára a sikkasztás, pedig a lány mindig is az igazság oldalán állt. Azonban mindenki érdekében színlelt tovább, ahogy mindenki a film utolsó jelenetéig. A tanulsága ellenére a történettel azért akadtak gondjaim. Robert ugyanis egy kapitális rendőri hibának köszönhetően ússza meg az egészet. A nyomozó hamisítása nálam azért átlépte azt a határt, amit el tudtam viselni a filmtől, ugyanis hiába tette ezt a jó cél érdekében, mégis bűncselekményt követett el és ezzel hitelét vesztette az egész rendőrség.



A film másik erőssége a színészi alakításokban rejlik, hiszen Richard Gere még a hatvanon túl is nagyszerűen játszik és ugyanúgy leveszi a nőket a lábukról a sármjával, mint húsz évvel ezelőtt. Nagyon jól hozza a taktikázó és anyagias, semmitől vissza nem rettenő Robert karakterét. A parkbeli jelenete Ellennel a film csúcspontja, Gere annyira rezzenéstelen arccal mondja a lánynak, hogy csak egy beosztott. Mégis ott van mögötte a személyes dráma és ekkor tör felszínre Robert igaz énje, mert mondjon bármit is, neki semmi más nem számít csak a pénz és a hatalom. Érdekes lenne látni, hogy a nyugdíjba vonulása után mégis mit kezdett magával, meg a pénzével. Susan Sarandon pedig méltó társa volt Gere-nek a filmben és természetesen ahogy várható ő is nagyszerűen alakítja a boldog feleséget, aki sejti, hogy valami nagyon nincs rendben a háttérben és eltűri férje félrelépését is. Nate Parker az, aki a fiatalabb generációból viszi a prímet, a legvégéig kétséges, hogy beköpi-e Robertet vagy végig falaz neki.Sokáig úgy tűnik, hogy a tisztességes átlagpolgárt testesíti meg, de egy tetemes összegnek ő sem tud ellenállni.

Értékelés. 6/10
Egyszer nézhető a film, de összességében nem egy akkora élmény, hogy kiemelkedjen a többi thriller közül. Nem tudom eleget hangsúlyozni, hogy a mondanivalója teszi azzá, ami és emiatt talán tényleg érdemes megnézni. A vége viszont elsőre furán hathat, el sem akartam hinni, hogy tényleg úgy hagyták abba, de jobban belegondolva, teljesen jogosan fejezték be a készítők azzal a jelenettel a filmet.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése