J.A.Redmersky- A soha határa

Mostanában nagyon trendiek az ún. New Adult könyvek, amelyek fiatal felnőttekhez szólnak és általában szexuális töltetűek. Bevallom nem  rajongok ezekért a művekért, mert engem nem kötnek le. Emiatt nem bíztam benne, hogy ez a könyv tetszeni fog, de rábeszéltek az elolvasására.

A történet elején megismerjük Camrynt, aki egy fiatal lány, de úgy érzi pontosan tudja milyen élet vár majd rá egyedül egy unalmas munkával. Egy félresikerült buli után azonban úgy dönt, hogy nekivág a nagyvilágnak és  a táskájával a vállán felszáll egy buszra. Maga sem tudja igazán hova megy, leginkább önmagát szeretné megtalálni és elszakadni a családjától, barátaitól és legfőképp a múltbéli csalódásaitól. A buszon összeismerkedik a jóképű Andrew-val, aki a családjához utazik haza és Camryn egész élete a feje tetejére áll. A lány a közös utazásuk során olyan dolgokat tesz meg, amiket legmerészebb álmaiban sem gondolt volna, hogy meg mer és ezt nem csak szexuális értelemben.

A könyv kettős szemszögből írja le a történetet, vagyis az egyik fejezetet Camryn meséli, a következőt pedig Andrew. Ez nagyon érdekes megoldás és én élveztem is, mert mindketten másként élték meg a kalandjaikat. Ráadásul míg egy nő sokkal érzelmesebben, részletesebben adja elő a történteket, addig a férfiak általában szűkszavúak és a lényegre törekszenek. Nos, ez a könyvben se volt másképp és ettől vált még érdekesebbé.

Andrew egyébként az egész sztori során túl tökéletesnek tűnt és a könyv végén kiderült, hogy nem is az, mert súlyos beteg. Erre utaló jelek nem voltak, de az anyukájával folytatott beszélgetés után lehetett sejteni, hogy ilyesmi titok fog kiderülni róla. Tetszett ez  acsavar, viszont ahogyan az írónő a végén kezelte az már kevésbé, de erről egy kicsit később.

Az utazásukról, mármint a tájakról nem kaptunk leírást, mégis úgy éreztem, hogy velük utazom. Hogy én is ott vagyok a buszon és az autóban és rovom a kilométereket. Számomra ezektől a momentumoktól lesz egy könyv szimplán jóból, nagyon jó. Attól, hogy beleélem magam és én is a történet része vagyok képzeletben. Sokáig fel sem tűnik, hogy New Adult könyvet olvasok és ez így van jól. A pikáns részek ebben az esetben nem zavartak, mert nem kaptak nagy hangsúlyt, illetve a történet szempontjából persze fontosak, de nem minden második fejezet erről szólt.

Visszatérve Andrew betegségére, a könyv utolsó pár oldaláig nagyon tetszett ez a szál és teljesen kibékültem volna a fiú halálával. Belenyugodtam, hogy az ő szerelmükben ennyi volt és a tökéletesnek tűnő kapcsolat szomorú véget ér. Az író azonban az utolsó utáni percben visszakozott és túlélte, viszont nagyon összecsapott lett a vége. Három oldalban elintézték a felépülését és ez keserű szájízt hagyott bennem a könyv elolvasása után.

Értékelés: 7/10
Bármennyire is tetszett végig a könyv nem tudok elvonatkoztatni a végéről. Nagyon sajnálom, hogy nem merte meglépni a halált az író, mert akkor magasabb pontszámot kapott volna  a könyv.