A Switched at Birth engem nem igazán győzött meg. Az alaptörténet miszerint két lányt a születésükkor elcserélnek nem rossz, de a folytatás nem hozott igazán váratlan fordulatokat, meglepetéseket.
A két lány közötti konfliktus úgymond szokásos a tini sorozatoknál. Először ellőtték az összejövök az exeddel majd az ugyanabba a srácba szerettem bele szálat. Ezek a történeti részek nekem túl sablonosnak hatottak, és igazából nem is érdekel, hogy végül ki köt ki Emmett mellett.
A Regina és a család többi tagja közti konfliktus érthető, hiszen a nő eltitkolta, hogy tudott a cseréről. Előbb-utóbb azonban nyilván megbocsájtanak neki, és minden visszatér a régi kerékvágásba.
A karakterek egyébként elég jól kidolgozottak, mindenki egy külön személyiség pozitív és negatív tulajdonságokkal.
A színészeket is elég jól összeválogatták. Külön kiemelném Katei Leclert, aki nagyszerűen alakítja a süket Daphnet. Az emberben fel sem merül, hogy a színésznő nem süket.
Az utolsó részekben bedobott apuka, Angelo Sorento karakter sem tudta igazán feldobni a sorozatot. A nyári finálé utolsó perceiben Angelo közölte, hogy marad és harcol Reginaért. Ebben a szálban látom lehetőséget, hogy kicsit felpörgessék a sorozatot. Főleg ha kiderül, hogy Angelo szándékai nem tisztességesek.
Összességében a sorozat nézhető, de nem fogom a falat kaparni a folytatásig. A Switched at Birth januárban fog visszatérni,még 22 rész van hátra az évadból.
Nyári darára a tini sorozatok rajongóinak ajánlanám, de a témában a The Lying Game szerintem sokkal ígéretesebb.
Értékelés: 5/10
0 komment:
Megjegyzés küldése